Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI RÍRÓSÁG1 HATÁROZATOK .V főszolgabíró ezt a határozatát azzal indokolta meg, hogy az 1898:11. t.-c. 72. §-a a raunkabérjárandóság,•< mint magánjogi követelés elbírálását nem utalta az elsőfokon eljáró főszolgabíró hatáskörébe. Ennélfogva K. György által érvényesített igény elbírálására a rendes bíróság hivatott. A szarvasi járás főszolgabírójának ez a határozata a jogorvoslatról történt lemondás folytán jogerőre emelkedett. A főszolgabíró a jogerős határozatára és a szarvasi kir járásbíróság ítéletére tekintettel hatásköri összeütközés fel merültét észlelte és az ügyre vonatkozó iratokai a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Ebben az ügyben a szarvasi kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a szarvasi járás f őszolga bírája, mint közigazgatási hatóság- között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdés 1. pontjában meghatározott módon felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Az iratokból kitűnőleg K. György rendes napszám ellenében herekaszálási és szőlőkapálási munkákra vállalkozott és 10 napi megszolgált munkájának ellenértékét érvényesítette úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt. A nevezett tehát nem eselédi minőségben gazdasági munka teljesítésére vállalkozott és megszolgált gazdasági munkája ellenértéke iránt támasztott igényt. Az, aki nem eselédi minőségben gazdasági munka teljesítésére szerződik, az 1898:11. f.-c. értelmében gazdasági munkás vagy gazdasági napszámos és ebből a jogviszonyból folyó vitás ügyei elbírálásánál az 1898 : II. t.-c. rendelkezései az irányadók. Az idézett törvénycikk 72. és 73. §-ainak egybevetett értelme szerint a gazdasági munkás bérkövetelése elbírálására a közigazgatási hatóság csak akkor hivatott, ha a munkás és a munkaadó között létesült munkaszerződés a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával jött létre. A gazdasági napszámossal kötött szerződésből — amely az 1898 : II. t.-e. szerint alakszerűséghez kötve nincs — származó igények pedig az említett törvénycikk 46. §-ának 2. bekezdése értelmé-