Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK l 43 folytán kártérítést, mint akit megtévesztettek. Egyben előadta, hogy a belépés idején csak próbaszolgálatba lépett, a végleges megállapodást pedig csak később kötötték volna meg. K. András és K. Andrásné előadták, hogy minden hónap 1. napján megállapodtak a bérösszegben. Ez búza volt, de pénzben fizették ki. A sz-i kir. járásbíróság a felek eskü alatti kihallgatását rendelte el, ezt azonban nem foganatosította, hanem 1940. évi május hó 6. napján P. 475/1940/5. szám alatt hozott ítéletével a pergátló kifogásnak helyet adott és a pert megszüntette. A sz-i kir. járásbíróság ezt az ítéletét azzal indokolta, hogy ifj. (). Antal, kereseti előadása szerint, olyan feltétéllel állott gazdasági munkába, mint cseléd, hogy ha megfelel, akkor éves cselédnek (ártják meg. Négy hónap után mind.MI kifogás nélkül elbocsátották. Ezért azt a különbözetet perelte, amely a négy hónapra kifizetett munkabére és az erre az időre eső átlagnapszám között volt. E szerint az előadás szerint a felek gazdasági eselédszerződést kívántak egymással kötni, próbaidő mellett. Az a körülmény, hogy ifj. 0. Anlai a megkapott és a szokásos napszám közötti különbözetet perli, a felek közötti jogviszony természetén nem változtat. Ekként it'j. ü. Antal úgy a betöltött, mint a keresel szerinti munkakör alapján nem napszámos, hanem gazdasági cseléd volt. Az állandó bírói gyakorlat szerint a leszolgált, vagy le nem szolgált bérigény nem kártérítés, mert ez alatt a törvény valamely szándékosan vagy jogtalanul elkövetett kár megtérítését érti és nem a szerződésszegésből folyó bér- vagy keresetveszteséget. Az a körülmény, hogy kiváltották-e a cselédkönyvet vagy sem, olyan alakszerűség, amely hatáskör szempontjából az 1907 : XLY. t.-c. szerint teljesen közömbös, mert a gazdasági cselédszerződés alakszerűséghez kötve nincsen. Nem változtat a eselédi jogviszonyon az sem, hogy ifj. (). Antal csak próbaidőre volt megfogadva, mert a próba is gazdasági cselédszerződés megkötésére irányult. Ekként ifj. O. Antal gazdasági cselédnek minősül, követelése pedig bérkövetelés, amelynek elbírálása az 1907 : XLY. t.-c. (52. és 63. §-ai értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.