Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

3G HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A fenti irányadó tényállásra tekintettel S. Pál gazda­sági cselédnek nem volt minősíthető. Az 1907 : XLY. t.-c. 1. §-a értelmében ugyanis a szolgá­latot vállaló személy — a törvényben megkívánt egyéb fel­tételek fennforgása esetén — csak akkor tekinthető gazda­sági cselédnek, ha a vállalt szolgálatnak folytonossági jellege van, vagyis a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat az azt vállaló személynek egész munkáját és idejét a szol­gálatadó részére veszi igénybe. Ebből következik, hogy nem létesít gazdasági cselédi viszonyt az olyan személy szolgálata, aki csak bizonyos meg­határozott gazdasági munkák elvégzésére — bár egy hónapot meghaladó időn túl bérért — akként szerződik, hogy a ki­kötött munkák elvégzése után fennmaradó idejével és munka­erejével szabadon rendelkezhet. # A hatásköri kérdés eldöntésénél tehát ebben az ügyben nem az 1907 : XLV. t.-c-nek a rendelkezései, hanem — tekin­tettel arra, hogy S. Pál gazdasági munkának nem cselédi mi­nőségben vállalkozásszerű teljesítésére szerződött — a munkaadó és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898 : II. t.-c-nek az ilyen jogviszony­ból eredő vagyoni igények érvényesítése tekintetében irány­adó hatásköri szabályai alkalmazandók. Az 1898 : II. t.-c. értelmében az, aki nem cselédi minő­ségben gazdasági munka teljesítésére vállalkozik, vagy gaz­dasági munkás, vagy gazdasági napszámos. Az idézett törvénycikk 8. §-a, továbbá a 72. és 73. §-ainak egybevetett értelme szerint a gazdasági munkás bérkövete­lése elbírálására a közigazgatási hatóság csak akkor hiva­tott, ha a munkás és a munkaadó között létesült munkaszer­ződés a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával jött létre. A gazdasági napszámossal létrejött és az idézett tör­vénycikk szerint alakszerűséghez nem kötött * szerződésből származó igények pedig az említett törvénycikk 46. §-ának 2. bekezdése értelmében csak akkor érvényesíthetők a köz­igazgatási hatóság előtt, ha a gazdasági napszámos a törvény 1. §-ában megkívánt munkásigazolvánnyal rendelkezett. Az iratokban foglaltakból kitűnőleg a felek sem a ren­des bíróság, sem a közigazgatási hatóság előtt nem állították.

Next

/
Thumbnails
Contents