Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

134 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK évi október hó 9. napján megnősült. Mint nős ember feleségével együtt továbbra is S. Lajos házában és háztartásában éltek. Mindketten S. Lajos és felesége javára munkálkodtak. A házasságkötés napjától S. Lajos a korábban élvezett havi 15 pengő fizetést beszüntette. A segédi fizetését, valamint a mindenesmunkákéri járó ellenértéket többször kérte. Ilyenkor olyan ígéretet kapott, hogy munkája fejében vagyonukból fogják részeltetni. Munkájának díjazásához ezután is ragaszkodott, amire S. Lajos, nehogy elhagyja őket, örökbefogadta és örökösévé tette. Az ipar folytatásával járó jövedelemmé] azonban ezután sem rendelkezett, mert minden pénzzel el kellett számolnia. Ezért úgy érezte, hogy ezt az állapotot mini nős, családos ember még az örökbefogadás ellenére sem tarthatja fenn. Kérte továbbra is a segédi éveire járó munkadíjának kifizetését. Ezt azonban S. Lajos megtagadta. Ezért vele az együttlakást megszüntette. Az előadottak alapján pedig azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság kötelezze 8. Lajost és nejét, Gr. Juliannát, 9 évi és 8 hónapi segédi időre, a természetbeni ellátás leszámítása után, heti 10 pengő, összesen 5040 pengő, mindénesi bére címén 1937. évi október hó 9. napjától 1939. évi július hó 30. napjáig terjedő időre 315 pengő, továbbá mert felesége is ott dolgozott, havi 10 pengő alapulvétele mellett 210 pengő, összesen 5565 pengő megfizetésére. A kir. törvényszék előtti tárgyalás során, S. Lajos és neje pergátló kifogást emeltek az 1911:1. t.-c. (Pp.) 180. §-ának 3. pontja alapján. Szerintük ugyanis S. Mihály követelése, mint szolgálati jogviszonyból származó követelés, a Pp. 1. §-ának 2. e) pontja alapján a kir. járásbíróság elé tartozik. S. Mihály pedig a pergátló kifogás elvetését kérte, mert követelésének jogcíme kártérítés és ez a döntő, nem pedig a jogviszony, amelyből a követelés származik. A k-i kir. törvényszék 1939. évi szeptember hó 29. napján P. 1507/1939/2. szám alatt hozott ítéletével a pergátló kifogást elvetette. A k-i kir. törvényszéknek ez ellen az ítélete ellen S. Lajos és neje fellebbezéssel éltek. Fellebbezésükben megismételték a pergátló kifogással kapcsolatban előterjesztett kérelmüket azzal a kiegészítéssel, hogy a cselédbérkövetelés tekintetében