Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 133 a 9180/1920. M. E. szánni rendelet 1. §-a alá esik. Ezt az igényét H. Pál a rendes bíróság előtt érvényesítette. Következőleg követelése elbírálására a fent kifejtettek értelmében, a rendes bíróság hivatott. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy a 9180/1920. M. E. számú rendelet 3. §-ának 5. bekezdésében foglalt bírói hatáskört korlátozó rendelkezés természetszerűleg csak azokra a cselédekre nyerhet alkalmazást, akiknek, mint kizárólag a háztartás vagy a mezőgazdaság körül foglalkoztatottaknak szolgálati jogviszonya az 1876 : XLV. t.-c. 1. §-ában vagy az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések hatálya alá esik. (1940. dec. 16. — 1940. Hb. 54.) 30. Iparossegéd által a segédi munkakör mellett elvállalt mindé n esm unka után járó bér kérdésében hatáskör. H. B. I. S. Mihály d-i lakos 1939. évi augusztus hó 19. napján a k-i kir. törvényszék előtt 5565 pengő tőke és járulékai erejéig keresetet indított S. Lajos és neje sz. G. Julianna d-i lakosok ellen. Keresetében a nevezett előadta, hogy 1924. évi október hó 1. napjától 1928. évi június hó 1. napjáig mint tanonc, ettől az időponttól pedig mint segéd állott S. Lajos késesmester alkalmazásában 1938. évi március hó 12. napjáig. Ekkor iparigazolványt szerzett és önálló késesiparosként az iparlajstromba bejegyezték. Mint önálló késesiparos továbbra is S. Lajos háztartásában maradt s bár az ipart a saját neve alatt gyakorolta, mégis S. Lajos műhelyében, az ő eszközeivel, üzemi tőkéjével, a részére és javára dolgozott. Segédi évei alatt, körülbelül 9 év és 8 hónap alatt, csak természetbeni ellátást kapott, fizetést azonban nem. De S. Lajossal kötött külön megállapodás alapján a késesiparral össze nem függő úgynevezett mindenesmunkákért —• értve alatta a házkörüli tisztaság fenntartását, sertések és baromfiak etetését, ólak tisztántartását stb. — 15 pengő havibért kapott. 1937.