Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

132 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK mezőgazdaság körüli személyes és folytonos tennivalók teljesítésében áll. Az idézett törvényhelyeknek a háztartásbeli vagy mezőgazdaság köriili személyes és folytonos szolgálatot megkívánó rendelkezéseiből pedig következik, hogy csak az minősül cselédnek, aki tevékenységét kizárólag vagy legalább főleg ilyen munkakörben teljesíti, vagyis akinek legalább a főmunkaköre ilyen. Valamely ipar keretében az ipar érdekében és részére végzett cselédi munka, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat, a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem minősíthető. Az iratokban foglalt tényállás szerint — amelyet a m. kir. rendőrség egri kapitánysága véghatározatának indokolásában tényként fogadott el és amelyet a Hatásköri Bíróság a hatásköri kérdés eldöntésénél irányadónak is vett — H. Pál K. Sándor fuvarosvállalkozó szolgálatában állott mint kocsis. A fuvarosvállalkozó szállítókocsiján kocsiskodott, árukat szállított, azokat le- és felrakta, valamint gondozta a lovakat. Az állati erők felhasználásával űzött árufuvarozás ipari foglalkozás (22.800/1939. K. K. M. számú rendelet). A fenti irányadó tényállás szerint H. Pál iparos munkaadó szolgálatában állott és munkáját az ipar folytatása érdekében és részére végezte. Nem háztartásbeli és gazdaság körüli szolgálatot, hanem ipari munkát teljesített. Következőleg H. Pál ipari alkalmazottnak tekintendő. Az ipari munkaadó és vele szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló között felmerült vitás kérdések elbírálására abban az esetben, ha a felek egyike igényét a bíróság előtt már érvényesítette a — 25.900/1925. I. M. számú rendelettel hatályában fenntartott — 9180/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a és 7. §-ának 1. bekezdése értelmében közvetlenül és kizárólag a rendes bíróság hivatott. A jelen esetben H. Pál — aki ipari alkalmazottnak minősül — szolgálatból elbocsátása folytán a felmondási időre járó javadalmazását érvényesítette. Nevezettnek ez az igénye kétségtelenül az ipari munkaadó és a vele magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló között szerződésszerű teljesítésre irányuló olyan igény, amely