Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 131 Ezután H. Pál 1940. évi augusztus hó 17. napján kérvénynyel fordult a m. kir. rendőrség egri kapitányságához. Kérvényében röviden előadta az ismertetett tényállást és annak alapján a felmerült hatásköri összeütközésre tekintettel az iratoknak a Hatásköri Bírósághoz felterjesztését kérte. Kérelmének a m. kir. rendőrség egri kapitánysága eleget tett s az ügyre vonatkozó iratokat a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. 1.1 T. Ebben az ügyben — amelynek tárgya fuvarozóiparos szolgálatában állott kocsisnak elbocsátása folytán a felmondási időre eső járandóságai erejéig támasztott követelése — az egri kir. járásbíróság", mint rendes bíróság és a m. kir. rendőrség egri kapitánysága, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdés 1. pontja alá tatozó nemleges hatásköri összeütközés e&ete merült fel, mert úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás ugyanarra az ügyre kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e és hogy ehhez képest a követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e nem az a döntő, hogy a fél követelését milyen elnevezés alatt érvényesíti, hanem, hogy a kereset (panasz) alapjául szolgáló tényállás szerint ai szolgálat tényleg olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít cseléd és gazda közötti jogviszonynak. Erre tekintettel egymagában az, hogy H. Pál kocsisként állott szolgálatban a hatáskör kérdésének elbírálásánál döntő jelentőséggel nem bír. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és az 1907 : XLY. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony — egyéb feltételek mellett — csak akkor létesül, ha a szolgálat kizárólag háztartásbeli, vagy 9*