Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

298 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ben az esetben pedig a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak hatásköre az 1896 : XXVI. t.-c. 27. §-a alapján megáll. Vi­szont az illetményigény jogosságának szempontjából jelentős az a kérdés, hogy a panaszos mely időtől meddig volt községi alkalmazott, már az illetményigény érdemi elbírálására tar­tozik s így az nem hatásköri kérdés. A m. kir. Közigazgatási Bíróság fenti végzése után a m. kir. belügyminiszter 1939. évi május hó 16. napján 11.669/1939. III. szám alatt hozott határozatában hatásköri kifogását fenntartotta és kimondotta, hogy Szabolcs és Ung k. e. e. vár­megyék alispánjának 2783/1937. K. számú végzése elleni fel­folyamodás elbírálásával kapcsolatban szükséges eljárás az 1929 : XXX. t.-c. 79. §-ának 9. bekezdésében lévő rendelkezés figyelembevételével a miniszter hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter ezt a határozatát — röviden összefoglalva az ismertetett tényállást — azzal okolta meg, hogy T. András elsősorban élelmezési illetménye fel nem emelése miatt élt jogorvoslattal. Az 1929 : XXX. t.-c. 79. §-ának 7. bekezdése alapján a belügyminiszter, illetve az al­ispán az önkormányzati tisztviselők élelmezési illetményét indokolt esetben a fizetés feléig felemelheti. Ez a törvényes rendelkezés egyrészről nem kötelezettséget, másrészről nem jogigényt állapít meg, hanem belátásától függő (diszkrécio­nárius) hatáskörben méltányosság gyakorlását teszi lehetővé. E törvényszakaszra alapított igény nem minősíthető az 1896 : XXVI. t.-c. 27. §-ában említett jogigénynek. Ezért az alispán­nak az ilyen ügyekben hozott határozata ellen a jogorvoslat elbírálása nem a m. kir. Közigazgatási Bíróság, hanem az 1929 : XXX. t.-c. 57. §-ának 2. b) pontja alapján a m. kir. belügyminiszternek a hatáskörébe tartozik. Másodsorban T. András felfüggesztésének tartama alatt visszatartott illetményei ki nem adása miatt élt jogorvoslat­tal. Abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás jogerős be­fejezése után egészben vagy részben kiadassanak-e vagy sem a tisztviselő részére a visszatartott fizetésrészletek az 1929 : XXX. t.-c. 79. §-ának 9. bekezdése értelmében a fegyelmi ha­tározatban a fegyelmi hatóság köteles határozni. Ebben a kérdésben tehát a fegyelmi véghatározatban kell határozni és így űz erre irányuló jogorvoslat felett érdemben a felsőbb-

Next

/
Thumbnails
Contents