Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

256 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK vereztetik, az árverésen a bútoraikat rokonaik vagy ismerőseik által potom áron megvétetik, valójában pedig maguknak tartják meg. Ezek az adózók aztán az adófizetés alól bármily nagy keresetük legyen is, később mentesítve vannak, ellenük többé nem lehet eljárni, mert a birtokukban levő, de egyízben már elárverezett ingóságok újabbi lezálogolása esetében az árverési vevő az árverési jegyzőkönyv alapján az újabb lezálogolást tulajdoni igénykeresettel sikeresen megtámadja és az újabb zálogolást feloldja. Ennek a viszaélésnek a meggátlását célozza az ebben a szakaszban foglalt rendelkezés. Különben ez a rendelkezés a végrehajtási törvényeinkben sem ismeretlen. Az 1881 : LX. t.-c. 72. §-a értelmében ugyanis a bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a kibérelt helyiségben levő ingóságokra. A jelen esetben tehát a bérbeadónak biztosított jog az államkincstárra is átruháztatnék." Ebből pedig kétségtelen, hogy az 1920 : XXIII. törvénycikknek a 100. §-ában foglalt és az 1923 : VII. t.-c. 48. §-ának első bekezdésében, majd végül a jelenleg hatályos K. K. H. Ö. 59. §-ának első bekezdésében szószerint átvett és a második bekezdésben foglaltakkal idevonatkozóan kiegészített rendelkezésnek a célja az, hogy igénykereset indítása csak az ott meghatározott módon lefoglalt ingóságok, vagyis testi tárgyak, nem pedig követelések tekintetében zárassék ki A kifejtettekből pedig, tekintettel arra is, hogy a K. K. H. ö. 59. §-ának első bekezdésében foglalt kivételes — megszorító — rendelkezés kiterjesztőleg nem értelemezhető, következik, hogy az abban foglalt jogszabály, követelés lefoglalása esetében nem alkalmazható s így igénykereset indítását, vagyis a rendes bírói út igénybevételét nem akadályozza. Az, hogy a lefoglalt követelésre harmadik személyt engedmény címén a foglaltatónál erősebb jog valójában megilleti-e, igényperre tartozó kérdés és annak eldöntése független attól, hogy a végrehajtási eljárásnál történt-e szabályellenesség vagy törvényellenesség. Nem forog fenn tehát a végrehajtási eljárás szabálytalanságának vagy törvényellenességének esete akkor, ha a végre-