Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 237 miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál vagy annak a lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonában állanak. E vélelemmel szemben a Hatásköri Bíróság gyakorlata szerint ellenbizonyításnak nincs helye (praesumptio iuris et de iure). Ellenbizonyítás és így igcnykereset is csak az 59. §. második bekezdésében felsorolt esetekben foghat helyet. Végül az a tény is figyelembe veendő, hogy a Hatásköri Bíróság ennélfogva olyan esetekből kifolyóan felmerült hatásköri összeütközés elbírálásánál, amikor a foglalást testi tárgyakra (bútorokra stb.) vezették, azt az álláspontot foglalta el, hogy ha a pénzügyi hatóságok köztartozások miatt foganasított végrehajtási eljárás során esetleg olyan helyiséget tekintenek a közadósénak, amely helyiség a valójában nem az övé és az ilyen helyiségben jogosulatlanul foglalást eszközölnek, úgy a végrehajtási eljárásnak olyan törvény, illetőleg szabályellenessége forog fenn, amely miatt nem igénykereset indításának, hanem a K. K. H. ö. 98. §-a és 101. §-ának 2. a) pontja értelmében az ugyanott megjelölt közigazgatási hatóság, a 104. § 4. b) pontja értelmében pedig végsőfokon a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak van helye (1932. Hb. 63/4., 1934. Hb. 9/5., 1934.Hb. 19/8., 1935 Hb. 8/3.), Minthogy azonban a K. K. H. Ö. 59. §-a ingók lefoglalása esetéről rendelkezik s a Hatásköri Bíróság ismertetett gyakorlata és álláspontja is oly esetben, alakult ki, amidőn a foglalás tárgya ingó dolog, tárgy volt, — a jelen esetben pedig követelést vettek foglalás alá, — ennélfogva a Hatásköri Bíróságnak tulajdonképen azt a kérdést kellett a jelen esetben eldöntenie, hogy a K. K. H. Ö. 59. §-ának az igénykereset indítását, vagyis a rendes bírói út igénybevételét kizáró rendelkezése és az azzal kapcsolatban kifejlődött hatásköri bírósági gyakorlat alkalmazható-e olyan esetben is, amikor a foglalás tárgya követelés volt. Ezt a kérdést a Hatásköri Bíróság tagadó értelemben döntötte el az alább kifejtettek alapján. Az általános jogfogalmi meghatározás szerint ugyanis ingó dolog (ingóság) alatt szűkebb értelemben csak az ingatlantól különböző testi tárgy (az ember személyének kivételével) értendő, míg a jogok (követelések) más jogi csoportba tartoznak és rájuk az ingókra vonatkozó jogszabályok csak