Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
238 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK akkor alkalmazhatók, ha az a jogszabály céljából és természetéből következik vagy maga a jogszabály kifejezetten akként rendelkezik. A K. K. H. ö. azonban, — amely a végrehajtásról szóló IV. fejezetében maga is megkülönböztetést tesz ingóságok és követelések között, — az 59. §-ának az elsó' bekezdésében csak „ingóságokéról, a második bekezdésében pedig csak „tárgyakéról tesz említést, amivel szemben, — mégpedig kétségtelenül az ingóságok és követelések együttes meghatározására, — a harmadik bekezdés első mondatában „a végrehajtást szenvedőnek egyéb javaiu kifejezést használja. A K. K. H. ö. idézett rendelkezéseinek a szószerinti magyarázata tehát már önmagában arra enged következtetést, hogy a K. K. H. ö. 59. §-ának kifejezetten ingóságok, tárgyak lefoglalása esetére vonatkozó intézkedése követelés lefoglalása esetében nem alkalmazható. Ugyanerre az értelmezésre kell jutni a törvény céljának vizsgálata mellett is. A K. K. H. ö. 59. §-ának első bekezdésében foglalt jogszabály alkalmazását elsőízben, — mégpedig szószerint azonos szöveggel, — az 1920 : XXIII. t.-c. 100. §-a írta elő. A most hivatkozott törvény javaslatának a fenti szöveghez (mint 96., illetőleg 99. §-hoz) fűzött és a törvény célját megvilágosító miniszteri indokolása a következőket tartalmazza (képviselőházi Irományok 1920—23. évi II. kötet 143. oldal). „Oly adózók részéről, akiknek ingatlan vagyonuk nincs és akiknek adótartozásuk biztosítására más nem található, mint a lakásukon lévő bútorok, az államkincstár kijátszása, különösen városokban már egész rendszerré fejlődött. Az ily adózók ugyanis bútoraikat vagy álhítelezők által bírói úton, vagy adótartozás fejében közigazgatási úton elárvereztetik, az árverésen a bútoraikat rokonaik vagy ismerőseik által potom áron megvétetik, valójában pedig maguknak tartják meg. Ezek az adózók aztán az adófizetés alól, bármily nagy keresetük legyen is, később mentesítve vannak, ellenük többé nem lehet eljárni, mert a birtokukban lévő, de egyízben már elárverezett ingóságok újabbi lezálogolása esetében az árverési vevő az árverési jegyzőkönyv alapján az