Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 161 intézkedése ellen irányult, amellyel a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága tudomásul vette a Vasútnak az alkalmazottai illetményeinek csökkentésére, továbbá a családi pótléknak, valamint az úgynevezett kilométerpénzeknek az elvonására vonatkozó intézkedését. Megállapította a döntőbizottság, hogy a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a szóbanlévő vállalatot, mint a 4600/1933. M. E. számú rendelet 2. §-ának 1. a) pontja alá tartozót vonta hatáskörébe és ez alapon adta ki a panasszal megtámadott határoztát. E határozat ellen tehát a 4600/1933. M. E. számú rendelet 21. §-a értelmében a döntőbizottsághoz panasznak van helye. Érdemben a döntőbizottság gondos és alapos vizsgálat után megállapította, hogy bármennyire súlyosan is érinti az alkalmazottakat a javadalomcsökkentés, a vállalat rendkívül súlyos anyagi helyzete szükségessé tette a Felügyelő Hatóság ilyen irányú intézkedéseit. Erre a súlyos anyagi helyzetre tekintettel a döntőbizottság sem látott ezidőszerint lehetőséget arra, hogy a panaszosoknak akár az illetményeit emelje, akár az elvont családi pótlékot és kilométerpénzt csak részben is visszaadja. Ezután, 1939. évi május hó 3. napján, vitéz B. Imre a békéscsabai kir. járásbíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Vasút ellen. Kérelmében a nevezett előadta, hogy a Vasút 1932., 1936. és 1937. években sem ruhaátalányt nem fizetett, sem természetben nem adta ki a szükséges ruhadarabokat. Nevezetesen: évenkint egy zubbonyt és egy nadrágot, noha az illetményszabályzat szerint a ruhaátalány a fizetés egy része. A ki nem adott ruhaátalány értéke évenkint 30 pengő, összesen tehát 90 pengőt igényel azért, mert a ruhadarabokat sajátjából kellett pótolnia s így a Vasút magatartása folytán ilyen öszszegű kára származott. Előadta a nevezett azt is, hogy a Vasút nem fizette meg az 1938. évre járó háborús pótlékot, amely részére, mint tűzharcos részére jogosan járt. Ez a pótlék havi 3 pengő 60 fillér, azaz 1938. évre 43 pengő 20 fillér. Két követelése összesen 133 pengő 20 fillér, amelynek erejéig kérte a fizetési meghagyás kibocsátását. A kérelemnek megfelelően kibocsátott fizetési meghagyás ellen a Vasút ellentmondással élt. Az ellentmondásban a Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. H