Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
116 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK lése — a törvényben megjelölt alakszerűségek fennforgása esetén — a közigazgatási hatóság elbírálása alá tartoznak. A jelen esetben azonban a közigazgatási hatóság hatáskörét mégsem lehetett megállapítani. Az 1898 : II. t.-c. 1. §-a értelmében ugyanis annak, aki nem cselédi minőségben gazdasági munka teljesítésére szerződik, igazolvánnyal kell bírnia. A hivatkozott törvénycikk 46. §-ának 1. bekezdése értelmében az ily szerződés alakszerűséghez nincsen ugyan kötve, azonban ennek a szakasznak 2. bekezdése szerint az a szerződés, amelyet a munkaadó oly egyénnel köt, akinek munkásigazolványa nincsen — bár annak használatára köteles volna — a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. Minthogy a jelen esetben a fentebb kifejtettek szerint B, István fő kereseti forrásának a gazdasági munka volt tekintendő s így az 1898 : II. t.-c. 1. §-a értelmében munkásigazolvánnyal kellett bírnia, továbbá minthogy nincs adat arra, hogy B. Istvánnak W. Ferenc kertészetében végzett munkája idején munkásigazolványa volt, ennélfogva munkabérkövetelése az 1898 : II. t.-c. 46. §-a értelmében közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető, következőleg azt kellett megállapítani, hogy követlésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A kifejtettek szerint tehát a jelen ügyben felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg. (1937. nov. 15. — 1937. Hb. 61.) V. ö. XII. k. 48., 49. sorsz. 55. Gazdasági munkásszerződés alakszerűsége szempontjából törvényben meghatározott tartalmi kellékek szerepe. H. B. A felek között nem vitás és az iratok mellett elfekvő gazdasági munkaszerződés alapján tényként állapítható meg, hogy B. János munkaadó és B. István és társai gazdasági munkások között aratási és betakarítási munkák elvégzése tekintetében létesült gazdasági munkaszerződés az 1898 : II.