Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK t.-c. 7. §-ában és az 1928 : XLIII. t.-c. 1—3. §-aiban felsorolt hatóságok ugyanabban a konkrét vitás ügyben hoznak, az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a 1. bekezdésének 1—5. pontjaiban megjelölt módon, határozatokat. Abban az esetben tehát, amikor a rendes bíróság határozata a közigazgatási hatóságnak vagy a külön bírói hatóságnak nem egy meghatározott vitás ügyben hozott határozatával áll szemben, hanem •— miként a jelen esetben — a bíróság bizonyos vitás ügyben a végrehajtó hatalom általános érvényű rendeletének szabályait alkalmazhatóknak nem találja, úgy ez magában véve hatásköri összeütközést nem létesít. Erre tekintettel nem lehet szó arról, hogy a m. kir. Kúria és a „teherrendezés lebonyolítására hivatott és külön bírói jelleggel felruházott egyéb hatóságok" között általánosságban a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel azon az alapon, hogy a m. kir. Kúria a tehermentesítés, illetőleg a hitelezőnek a jelzálog! fedezethez való joga kérdésében a védettségre vonatkozó általános érvényű rendeleteket nem találta alkalmazhatóknak. De nem merült fel hatásköri összeütközés a m. kir. Kúria ítélete és a bejelentésben kifejezetten megjelölt hatóságok határozatai következtében sem. Nevezetesen nem merült fel hatásköri összeütközés a m. kir. Kúria és a t.-i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság között. A Hatásköri Bíróság elé tartozó hatásköri összeütközés fennforgásának —• egyéb feltételektől eltekintve — nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a hatásköri jogvita egyfelől bírói, másfelől közigazgatási hatóság, vagy különböző bírói hatóságok között merüljön fel. A kir. járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok pedig, még ha a védettség kérdésében járnak is el, „rendes bíróság"-ként határoznak és nem tekinthetők a bejelentő álláspontja szerint „külön bíróságnak". Az 1907 : XL l. t.-c. 1. és 7. §-ának és különösen az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-ainak egybevetett értelme szerint ugyanis azt, hogy vala-