Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

2 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK tek S. Györgygyei szemben, hanem csak az utóbb nevezett­nek szabálytalan eljárását panaszolták, s a közigazgatási hatóság is csak abban a kérdésben határozott, hogy S. Györ­gyöt szabálytalan eljárás vádja nem terheli. Minthogy pedig ezek szerint a rendes bíróság és a köz­igazgatási hatóság előtt az eljárásnak sem a tárgya, sem a jogalapja nem volt azonos; továbbá, minthogy (mint a Fejben II. alatt), ennélfogva a jelen ügyben azt kellett kimondani, hogy a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között hatásköri összeütközés esete nem merült fel. Végül a felperes nyilatkozatában előterjesztett kérelem tekintetében a Hatásköri Bíróság megjegyzi, hogy az 1907 : LXI. t.-c. 23. §-ának 2. bekezdése értelmében az ügyvédi képviselettel okozott költségben az ellenfél nem marasztal­ható. (1935. jún. 17. — 1935. Hb. 17.) 2. Hatásköri összeütközés előfeltételei. Az 1907 : LXI. t.-c. 1. és 7. §-ainak egybevetett helyes értelmében a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerülhető mindennemű hatásköri összeütközésnek a következők az előfeltételei: 1. határozás vagy intézkedés mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság részé­ről, 2. ügyazonosság, amely utóbbi a feleknek, az ügy tárgyá­nak és a vitás jognak azonosságát tételezi fel. (1933. máj. 1. — 1932. Hb. 68.) 3. Hatásköri hovátartozás különbözőségé­nek kizárt volta a követelésnek egyik vagy másik ellenérdekű fél által való érvényesí­tése esetén. Valamely jogviszony jogi minősége és az abból származ­tatott követelés hatásköri hovátartozása nem lehet külön­böző a szerint, hogy ugyanabból a jogviszonyból származóan melyik fél érvényesít követelést a másikkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents