Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

58 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Hogy az ily követelés elbírálása nem tartozik-e a közigazgatási hatóság hatáskörébei erre a kérdésre vonatkozóan egyedül az 1907 : XLV. t.-c. rendelkezései jöhetnek szóba. Az 1907 : XLV. törvénycikknek a hatáskör kérdését szabályozó 62. §-a értelmében „a hatósági eljárás mely a jelen törvényben (stb.) szabályozott ügyekben szükségessé válik" az ugyanott megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Az idézett t.-c. azonban, — amint az már magából a törvény címéből is kitűnik, — minden vonatkozásában csupán egyfelől a gazda és másfelől a gazdasági cseléd közti jogviszonyt szabályozza és ehhez képest. a 28. §-ában is csupán a gazda és a gazdasági cselédje közötti jogviszony szempontjából rendezi a gazdasági cseléd, valamint a cseléd hozzátartozói házi betegsegélyezésének kérdését. Ebből viszont következik, hogy (mint a Fejben). így tehát H. Pálné-követelésének elbírálására is a rendes bíróság hivatott. (1935. jún. 17. — 1934. Hb. 63.) 43. Gazda által tett egyoldalú fizetési ígéret jelentősége hatáskör szempontjából. H. B. Nem fér kétség ahhoz, hogy M. István W. Györgynek bérese, azaz gazdasági cselédje volt, s hogy ő ezúttal a szerződési idő hátralévő részére eső bérjárandóságát igényeli. Ámde gazdasági cselédnek mind a megszolgált, mind a meg nem szolgált időre hátralékos bérkövetelése az 1907 :XLV. t.-c. 62. §-a értelmében a követelés összegére való tekintet nélkül a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hatóság M. István bérkövetelését érdemben részben helytadó, részben elutasító értelemben már jogerősen elbírálta, s a hatásköri összeütközés a nevezettnek abból a tényből származott, hogy ő a bérkövetelés elutasított részének érvényesítését úgy a közigazgatási hatóságnál újólag, mint a rendes bíróságnál megkísérelte azon a címen, hogy W. György szolgálatadó megígérte, hogy az év végén a szerződési időre hátralékos bérét is meg fogja fizetni. A hatáskör kérdésének eldöntése ezek szerint a jelen esetben azon fordul meg, hogy a szolgálatadó által tett állítólagos