Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 53 A nem vitás tényállás szerint az alperest a felperes az erdőgazdaságában személyes és folytonos szolgálatok teljesítésére egy hónapot meghaladó időre erdőkerülőnek alkalmazta bérfizetés és természetbeni lakás használatának átengedése mellett. A felek között tehát az 1907 : XLV. t.-c. által szabályozott gazdasági cselédi jogviszony keletkezett és a lakás használatához az alperes ennek a jogviszonynak az alapján jutott. A felperes keresetében nem állította azt, hogy az alperessel oly megállapodást kötött, amelynek alapján a lakás használatához való jog az alperest a cselédi jogviszonytól független jogcímen (praecarium, bérlet stb.) illetné meg, sőt a kereset megalapozásául a felperes éppen azt hozta fel, hogy az alperes a lakást jogcím nélkül tartja elfoglalva azért, mert a köztük fennállott szolgálati viszony megszűnt. A lakásnak az alperes részéről elfoglalva tartását tehát — az alperes által egyébként is fennállónak vitatott — gazdasági cselédi jogviszonyból származónak kell tekinteni. Minthogy pedig a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszonyból származó vitás ügyek elbírálása — a 100 pengőt meghaladó kártérítési igények kivételével — az 19Ö7 : XLV. t.-c. 62. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és pedig arra tekintet nélkül, hogy a felek között a szolgálati viszony megszűnt-e vagy sem. Minthogy továbbá (mint a Fejben I. alatt). Ennekfolytán a felperes kereseti követelésének elbírálására a közigazgatási hatóság hivatott. Nem változtathat a fentebb kifejtetteken az a körülmény sem, hogy az 1907 : XLV. t.-c. a főszolgabíró által hivatkozott 16. §-ában, illetőleg helyesen a már megkezdett cselédszolgálat felbontása esetén a 44. és 47. §-ában az ott megjelölt panasz beadására nyolc napi határidőt állapít meg. Ugyanis (mint a Fejben II. alatt). Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1935. dec. 16. — 1935. Hb. 50.)