Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

26 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 2. §-ának első bekezdése alá eső külön bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 2. pontja alá eső és az 1928 : XLIIL t.-c. 1., 2. és 4. pontjai értelmében a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel, mert mindkét hatóság ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondotta, hogy az eljárás a saját hatáskörébe tartozik. 2.) A felmerült hatásköri összeütközés a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság, mint fegyelmi bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A mérnöki rendtartásról szóló 1923:XVII. t.-c. 3. §-ának első bekezdése szerint önálló magángyakorlatot a mérnökök közül csak az folytathat, akit a mérnöki kamara tagjai sorába felvett. Az ugyanezen szakasz második bekezdése értelmében pedig köz- és magánalkalmazásban levő mérnök szolgálata körébe tartozó mérnöki munkákat alkalmazója részére végezhet akkor is, ha nem tagja a mérnöki kamarának. A hivatkozott szakasz negyedik bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a köz- és magánalkalmazásban levő mérnök önálló magángyakorlatot csak akkor folytathat, ha a reá mértékadó szolgálati szabályok vagy szolgálati szerződések (közalkalmazásban levő mérnöknél kétség esetén az illetékes miniszter) ezt megengedik s ha a kamara tagja. E törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint a 3. § második bekezdésének intézkedése „élesen elválasztja az alkalmazott mérnöknek e minőségében kifejtett tevékenységét az önálló magángyakorlattól s ha ezt az intézkedést egybevetjük a 3. § negyedik bekezdésében foglaltakkal, világosan fog állani, hogy a közalkalmazásban levő mérnök hivatali tevékenysége egyáltalán nem ... tartozik a kamara fennhatósága alá". Az 1923 : XVII. t.-c. 35. §-a értelmében a kamara tagjai mérnöki magángyakorlatukat illetően a kamara fegyelmi hatósága alá tartoznak akkor is, ha reájuk köz- vagy magánalkalmaztatásuknál fogva más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed. E törvényes rendelkezésekből és az azok célját megvilágosító miniszteri indokolásból pedig félreérthetetlenül és