Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 15 járásbíróságok hatáskörébe utasítva, 100 P értékhatárt meg nem haladóan — a kir. járásbíróság eljárását megelőzően — a Pp. 758. §-a és az 1930 : XXXIV. t.-c, 98., 144. és 147. §-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 49.000/1930. I. M. sz. rendelet 2. §-ának 8. pontja értelmében a községi bíróság hatáskörébe tartoznak. Ennyiben tehát téves Szeged sz. kir. város községi bírósága végzésének az az indokolása, mintha a bérleti viszonyból felmerült perek értékre való tekintet nélkül, tehát 100 P értéket meg nem haladó per tárgya esetében is a községi bíróság előzetes eljárásának kikapcsolásával közvetlenül a kir. járásbíróság hatáskörébe tartoznának. Mindazonáltal a jelen ügyben egyfelől a szegedi kir. járásbíróság és a szegedi kir. törvényszék, mint rendes bíróságok, másfelől Szeged sz. kir. város községi bírósága, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdése 1. pontjának megfelelően nemleges értelemben felmerült hatásköri összeütközést a fentiek ellenére a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. A községi bíróság ugyanis, még mielőtt a szegedi kir. járásbíróságnak a bírósági hatáskört megtagadó végzése jogerőre emelkedett, illetőleg még mielőtt a szegedi kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság a kir. járásbíróság végzése ellen beérkezett felfolyamodást elintézte, kimondotta hatáskörének hiányát. így tehát a jelen ügyben a Pp. 759. §-ának első 'bekezdésében foglalt az a rendelkezés nyer alkalmazást, amely az eljárás húzásának és a hatásköri összeütközéseknek elhárítását célozza és amely szerint: ha a községi bíróság hatáskörének hiányát kimondta, a rendes bíróság abból az okból, hogy a per a községi bíróság hatáskörébe tartozik, a pert hatásköréből el nem utasíthatja. Ez annál inkább áll, mert a Pp. imént idézett szakasza nem járásbíróságról, hanem kifejezetten rendes bíróságról tesz említést, ami alatt nem csupán a járásbíróságot, hanem ennek fellebbviteli bíróságát: a kir. törvényszéket is érteni kell.