Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Yá 9. Jogalap kérdésében hozott bírói határozat jelentősége a hatáskör szempontjából. Arra, hogy valamely követelés alapja és mennyisége szerint szorosan összefüggő s csupán a pertagozás szempontjából elkülöníthető jogvita hatásköri szempontból is szétválasztható legyen, jelesül az alap szempontjából rendes bírói úton már jogerősen elbírált követelés akár részben az alap szempontjából is, akár csupán a mennyiség szempontjából közigazgatási úton érvényesíttethessék, hatásköri jogrendszerünkben nincs törvényes ok.. H. B. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt törvényes rendelkezés alkalmazhatóságát nem érinti az a körülmény, hogy a rendes bíróság ebben az ügyben csupán a követelés jogalapjának kérdését — s az alperes szerint ezt is csak részben — döntötte el, ellenben az összegszerűség kérdésében csak részben hozott érdemi határozatot. Ugyanis (mint a Fejben). Ugyanezt a jogelvet juttatta kifejezésre a Hatásköri Bíróság az 1926. Hb. 41/5. számú határozatában is. (1936. nov. 16. — 1936. Hb. 33.) Azonos: a XII. kötet 3. sorszám alatt közölt határozattal. 10. Fél hallgatólagos hozzájárulása hatásköri összeütközés elintézésének mellőzéséhez. Az 1907 : LXI. t.-c. 26. §-a értelmében, ha oly ügyben, amelyben csak a fél fellépése (keresete, kérelme stb.) alapján lehet eljárásnak helye, a felek egyértelműen kijelentik, hogy az ügyükben felmerült, illetőleg felmerültként bejelentett hatásköri összeütközés esetének elintézését nem kívánják, az összeütközés elintézése elmarad. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a felek egyértelmű kijelentésével egy tekintet alá esik az elintézés mellőzéséhez való hallgatólagos hozzájárulás is abban az