Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

12 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az iratokból megállapítható tényállás szerint dr. S. Gy. és P. I. P. m. városnál, sem az állásuk elfoglalása alkalmával, sem azóta hivatali esküt vagy fogadalmat nem tettek. Ennekfolytán a nevezetteket hivatali eskü vagy fogadalom, mint a közszolgálati alkalmazás egyik törvényes előfeltételének hiányában, közszolgálati alkalmazottaknak minősíteni nem lehet és szolgálati jogviszonyukat nem közjogi, hanem magánjogi jellegű jogviszonynak kell tekinteni Minthogy pedig a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe csak azoknak a községi (m. városi) alkalmazottaknak illetményi igényei tartoznak, akik közszolgálati alkalmazottak, s a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre az 1896 : XXVI. t.-c. 19. §-a értelmében a jog- és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával ki nem terjeszthető, ennélfogva az illetmény iránti igény elbírálására a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre meg nem állapítható, miért is az e részben felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó, ami más szavakkal kifejezve annyit jelent, hogy a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedése után az azzal eldöntött ügyben a közigazgatási hatósági hatáskör kérdése többé fel nem vethető. Tehát (mint a Fejben II. alatt). Minthogy pedig a rendes bíróságnak az ügy érdemében hozott ítélete már jogerőre emelkedett akkor, amikor dr. S. Gy. és P. I. követelésükkel a közigazgatási hatósághoz fordultak, ennélfogva azt kellett kimondani, hogy az illetményi kérdésben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság közötti viszonyban hatásköri összeütközés nem merült fel. (1932. ápr. 12. — 1936. Hb. 66.)