Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

110 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ság elé nem tartozó olyan, magánjogi követelés, amelynek elbírálása az e tekintetben irányadó általános hatásköri jogszabály értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Megjegyzi végül a Hatásköri Bíróság, hogy a jogutódlás a követelés eredeti jogi természetét nem változtatja meg, s így az a körülmény, hogy a felperes a követelését nem a munkaadó, hanem örökösei ellen érvényesíti, a hatáskörre befolyással nincs. (1935. okt. 14. — 1935. Hb. 37.) Azonos: 1934. Hb. 83. — V. ö. a XII. kötet 68., 74. sorsz. alatti határozatokkal. Főzést, takarítást és ápolást ellátó alkalmazott szolgálati viszonya. H. B. Zs. L.-né által a felmondási időre eső járandóságok iránt támasztott követelés tárgyában a n.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a m. kir. államrendőrség n.-i kapitánysága, mint közigazgatási hatóság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szűntette meg a következő okokból: Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a hatáskör alapjául szolgáló jogviszony jogi minősítése a saját belső anyagi ismérveihez és nem ahhoz az elnevezéshez igazodik, amelyet annak a felek adnak. Ezért egymagában sem az, hogy a felperes úgy a közigazgatási hatóságnál, mint az OTI kecskeméti kerületi pénztáránál ápolónőként volt bejelentve, sem pedig az, hogy a felperes — megelőzőleg — a községi bíróság előtt a követelését, mint cselédbért érvényesítette, a hatáskör kérdésének elbírálása szempontjából döntő körülményként figyelembe vehető nem volt. Az 1876 : XIII. t.-c. 1. §-a értelmében cseléd az, aki magát szerződésileg bizonyos háztartási vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatnak legalább egy havi időtartamon át bérért való teljesítésre kötelezi. Az ugyanezen t.-c. 64. §-a értelmében pedig házi vagy belső cselédek azok, akik kizárólag vagy legalább főleg a ház-