Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 111 ban és a körül, vagy a család egyes tagjainak szolgálatában teljesítendő munkálatokra fogadtatnak fel. Minthogy pedig az iratokból megállapítható tényállás szerint a felperes havi 40 pengő fizetés, valamint élelem és lakás ellenében az alperesnél a főzést, takarítást és az alperes ápolását látta el, vagyis szolgálata a háztartás és gazda személye körüli munkálatoknak havonként meghatározott bér ellenében való személyes és folytonos teljesítésében állott és a járandósága nem haladta meg a házi cselédek szokásos díjazását s arra sincs adat, hogy a felperes főmunkaköre az alperes ápolása volt volna és az ápolási teendők ellátására oly szakszerű előkészültséggel rendelkeznék, amelyre az 1876 : XIII. t.-c. 3. §-ának a cselédi minőséget kizáró a) pontja céloz, ennélfogva a felperest házicselédnek kellett tekinteni. A házicselédnek pedig, mind a megszolgált, mind a felmondási időre eső akár készpénzbér, akár természetbeli járandóság vagy az utóbbinak készpénzegyenértéke iránt támasztott követelése az 1876 : XIII. t.-c. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A felperes házicselédi minőségén s a közigazgatási hatóság hatáskörén nem változtat az a körülmény, hogy a felperesnek cselédkönyve nem volt. A cselédkönyv hiánya ugyanis — amint ezt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondotta — sem a cselédszerződés érvényességét, sem a hatáskör kérdését nem érinti, hanem annak csupán az 1876 : XIII. t.-c. büntető rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából van. jogi jelentősége. Mindezeknélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1936. máj. 25. — 1935. Hb. 96.). 84. Bejárónő szolgálati viszonya reggeltőlestig tartó havibérmelletti alkalmazás esetében. H. B. A hatáskör szempontjából nem a jogviszonynak a felek által történt elnevezése, hanem annak a fennforgó tények szerint minősülő valódi tárgyi természete az irányadó.