Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 101 ben, s nem is önálló megállapodás alapján, hanem mint az alperesek cselédje, háztartási főmnnkaköre mellett csupán melhanem az igény kártérítési jellege és annak összege alapján határolják el úgy, hogy a cselédkönyv hiányának, mint a cselédszerzöclés érvényét különben sem érintő körülménynek, az említett ügyekben nem a hatáskör, hanem az 1907 : XLV. t.-c. büntető rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából van csupán jogi jelentősége. Téves a közigazgatási hatóság végzésében kifejezésre jutó az a jogi álláspont is, mintha a gazdasági cselédbérkövetelések abban az esetben, ha a cseléd a panaszai az elbocsátás után a törvényben megszabott 8 napi határidőn belül teszi folyamatba, a közigazgatási hatóságnak, ellenkező esetben a rendes bíróságnak a hatáskörélte tartoznának. (Mint a Fejben.) Végül az a körülmény, hogy a bér nincs írással, vagy egyébként kétségtelen módon igazolva, s hogy a bérösszeg is vitás a telek között. Feltéve természetesen, hogy a felek — amint ez a keresetben és a panaszban állítva van — bérfizetésben — ha nem is összegszerűen — megállapodtak, a szolgálati szerződésnek közigazgatási hatáskörben elbírálását nem akadályozhatja, mert az 1907 : XLY. t.-c. 02. §-a a gazdasági cselédszerzödésből felmerülő vitás ügyeket, tekintet nélkül valamely szerződési alakszerűségre, utalja a közigazgatási hatóságok hatáskörébe. A 12. §-ban pedig a törvény külön diszpozitív szabályt is állít fel arra az esetre, ha egyes szolgálati kikötéseket (pl. a bért) a szolgálati szerződésből az adott esetben nem lehetne megállapítani. Mindezeknél fogva ebben az ügyben a közigazgatási hatóság (járási főszolgabíró) és a rendes bíróság (kir. járásbíróság) között felmerült és az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1927. ápr. 25. — 1926. Hb. 102.) Azonos: 1920. Hb. 01.