Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 59 5. Ha a szülők között házassági per nincs folyamatban, de különválva élnek és gyermekük eltartásáról nem gondoskodnak, a gyermek tartásának a kérdésében ideiglenesen a gyámhatóság határoz. 1919. január 20. 1918. Hb. 79. sz. II. Az 1877. évi XX. tc. 13. §-ának 4., illetve 3. bekezdése értelmében a gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdésében ideiglenesen a gyámhatóság határoz, ha a szülők törvényesen nem váltak ugyan el, azonban tartósan különválva élnek és gyermekeik tartásáról és ellátásáról kellőleg nem gondoskodtak; az 1912. évi LIV. tc. 21. §-a a különválva élő szülők gyermekét a szülővel szemben megillető tartásra vonatkozó ezt a gyámhatósági hatáskört megtartja és az 1877. évi XX. tc. 13. §-ának 3. és 4. bekezdését szabatosabb szövegezéssel átveszi. Ennek a rendelkezésnek a törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint az volt az indoka, hogy a gyermek elhelyezésének a kérdésében a házassági per megindítása előtt mindig a gyámhatóság határoz és azért célszerű volt a tartási ügyekre vonatkozólag általában fennálló bírói hatáskör alól ez esetben kivételt tenni és a tartásnak az elhelyezéssel kapcsolatos kérdését a házassági per megindításáig terjedő ideiglenes jelleggel szintén a gyámhatóságra bízni. (Igazságügyi Javaslatok Tára XI. k. 368 —369.1.1.) Ellenkező esetben ugyanis, ha agyámhatóság a kiskorúelhelyezés kérdésében elfoglalt álláspontját újabb megfontolás tárgyává tenné, a tartásra vonatkozó bírói ítélet ereje megdőlne. A jelen ügyben a szülők között jelenleg házassági per nincs folyamatban, de különválva élnek és gyermekük eltartásáról kellően nem gondoskodtak, ennek következtében az 1912. évi LIV. tc. 21. §-a és az 54,404/1915. B. M. számú rendelet 1. és 3. pontja értelmében a gyermek tartásának a kérdésében ideiglenesen a gyámhatóság határoz. Igaz ugyan, hogy a felek között még az 1911. évi I. tc. 674. §-ának életbelépte előtt volt már házassági bontóper folyamatban, ennek során azonban a gyermek tartásáról hatályos intézkedés nem történt és a per a kereset elutasításával végződött, ez a körülmény tehát — mint a hogy azt az 54,404/1915. B. M. számú rendelet 3. pontja kifejezetten is kimondja — a gyámhatóság hatáskörét nem szünteti meg.