Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 301 hogy a hátralevő időre eső járandóságait kiadta volna, sőt a leszolgált időre már esedékessé vált járandóságaiból is 10,000 korona készpénzzel tartozásban maradt. A felperes kérelme mind a leszolgált mind a le nem szolgált időre kikötött járandóságai kiadására irányult. A felperes tehát Írásbeli szerződéssel arra kötelezte magát, hogy az alperes gazdaságában, készpénzből és természeti járandóságokból álló bérért, magasabb műveltséget nem igénylő, személyes és folytonos szolgálatokat egy hónapot meghaladó időn át teljesít. Ennélfogva őt az 1907 :XLV. tc. 1. §-ának törvényes fogalommeghatározása szerint gazdasági cselédnek kell tekinteni, akinek mind a leszolgált, mind a le nem szolgált időre támasztott bérkövetelése, mint nyilvánvalóan nem kártérítési követelés, a hivatkozott törvénycikk 62. §-a értelmében az ott megjelölt közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik és e hatáskörön nem változtat az a körülmény, hogy a felperes a kikötött készpénzen és természeti járandóságokon felül még aránylagos jutalékban is megállapodott. Mindezeknélfogva a jelen esetben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 52. Gazdasági munkásoknak a cséplőgép tulajdonosával és vállalkozóval tanuk nélkül szóval kötött szerződéséből felmerült vitás kérdés a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1923. október 8. Hb. 20. sz a. III. A gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról alkotott 1899: XLII. tc. 7. §-a a cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között létesült szerződést írásba foglaláshoz nem köti ugyan, mert a szerződést e szakasz szerint szóbelileg is meg lehet kötni, s ugyanez a törvény a 7. §. második bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve, a szerződésnek a községi elöljáróság előtti megkötését sem szabja meg annak előfeltételéül, hogy a szerződés a közigazgatási hatóság előtt legyen érvényesíthető; ellenben, mint ilyen előfeltételt szabja meg azt az alakszerűséget, hogy a szerződés két tanú előtt köttessék. A keresetlevél szerint a felperesek, mint gazdasági munkások az alperessel, mint cséplőgéptulajdonossal és vállalkozóval szemben