Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 267 tanácsköztársaság szervei a közszolgálati alkalmazottak egy részének kezéhez még az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt utalványozták is. Az úgynevezett tanácsköztársaság bukása után kibocsátott 3,988/1919. M. E. számú rendelet a munkabérkülönbözet ügyét 4. §-ában akképen szabályozta, hogy az olyan közszolgálati alkalmazottak részére, akik az úgynevezett tanácsköztársaság által kiadott rendeletek alapján megállapított munkabéreik és a korábbi illetményeik közötti azt a különbözetet, amely az 1919. évi április hó 15-től az 1919. évi július hó végéig terjedő időre járt, 1919. évi augusztus hó 15. után veszik fel, ennek a különbözetnek csak Vs'részét engedte kifizetni. O. J. m. kir. állampénztári tanácsos a fenti különbözet x/& részének kifizetését szorgalmazza és azt vitatja, hogy a m. kir. pénzügyminiszternek az 1920. évi szeptember hó 12. napján 69,295/1920. VI. b) szám alatt kelt határozatával szemben, amely kérelmének teljesítését megtagadta, a Közigazgatási Bírósághoz panasznak van helye. Ebben az ügyben panasznak a Közigazgatási Bírósághoz helye nincs. A Közigazgatási Bíróság hatásköre ugyanis az 1896: XXVI. törvénycikkben és az azt kiegészítő későbbi törvényekben, valamint minisztertanácsi felhatalmazás esetében akár miniszteri rendeletekben, akár vármegyei, törvényhatósági és rendezett tanácsú városi szabályrendeletekben kimerítően (taxatíve) van meghatározva, vagyis, csak azok a kérdések tartoznak a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, amelyeket az 1896: XXVI. törvénycikk, vagy valamely későbbi törvényes jogszabály kifejezetten a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utal. Emellett az 1896: XXVI. tc. 19. §-a külön is hangsúlyozza, hogy a jog- és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával a Közigazgatási Bíróság hatáskörét kiterjeszteni nem lehet. Az 1896: XXVI. tc. 83. §-ának 1. pontja értelmében az állami alkalmazottak illetményi ügyeiben a minisztereknek kifejezetten csupán azon intézkedései (határozatai) ellen van helye a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak, amelyekkel „az állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak az 1893: IV. törvénycikk szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdések, valamint ezen igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelések felett az idézett törvény 16. §-a alapján döntenek". Egyfelől az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak