Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 259 bíráskodásról alkotott 1921: XXXI. tc. 18. §-a, amely egyfelől a munkásbiztosítási bíróságok, másfelől a rendes bíróság, a Közigazgatási Bíróság vagy a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések tekintetében jelöli meg a Hatásköri Bíróságot, mint az összeütközés elintézésére hivatott hatóságot. Ezzel szemben a m. kir. Szabadalmi Bíróságra vonatkozóan ily értelemben intézkedő jogszabályt sem az 1895: XXXVII. és az annak módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1920: XXXV. tc. valamint az 1921: XXIV. tc. sem a szabadalmi Hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzatáról szóló 733/1896. K. M., a Szabadalmi Tanács ügyviteti szabályzatáról szóló 734/1896. K. M., továbbá a m. kir. Szabadalmi hivatal szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában kibocsátott 81,588/1914. K. M., a m. kir. Szabadalmi Tanács ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 34,549/1915. K. M., végül a Szabadalmi Hivatal és Tanács illetőleg a Szabadalmi Bíróság és Felsőbíróság szervezeti és ügyviteli szabályzatának módosítása és kiegészítése tárgyában kibocsátott 74,825/1920. K. M. számú rendelet, sem egyéb ujabb jogforrások nem tartalmaznak. Ennekfolytán a m. kir. Szabadalmi Bíróság részéről felmerült hatásköri összeütközések eldöntésére a Hatásköri Bíróság a ki* fejtettekhez képest legfeljebb abban az esetben lehet hivatva, ha kiterjesztő törvénymagyarázat útján lehetséges volna azt akár a rendes bírósághoz, akár a kir. Közigazgatási Bírósághoz, akár a közigazgatási hatósághoz sorozni. Ily kiterjesztő törvénymagyarázatnak azonban, amint ez már a Hatásköri Bíróságnak 1913. évi február hó 24-én kelt teljes ülési határozatában is kifejezésre jutott, a jelen esetben nincs helye. A kir. Közigazgatási Bíróság már szervezeténél és tüzetesen körülirott, még a jog- és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával sem tágítható jogkörénél fogva olyan egyedülálló szerve a bírói hatalomnak, amelyhez a Szabadalmi Bíróság nem sorozható. Ezután már csak az lehet a kérdés : sorozható-e Szabadalmi Bíróság a rendes bírósághoz, vagy a közigazgatási hatósághoz? Az a körülmény, hogy a Szabadalmi Bíróság, valamint annak felsőbírósága a bírói hatalom gyakorlására a közigazgatási hatóságoktól különállóan vannak szervezve és — amint ez az 1920: XXXV. tc. 4. §-ának végbekezdéséből kitetszik, — a bírói függetlenség összes biztosítékaival fel vannak ruházva, alkalmasnak látszik azon állás17*