Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

260 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. pont érvényre juttatására, hogy a Szabadalmi Bíróság a rendes bírósághoz soroztassék. A Hatásköri Bíróságnak ily értelmű döntése azonban egyrészt ellentétben állana az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól történt elválasztása óta állandósult azzal a közfelfogással, amely rendes bíróság alatt mindenkor csak az 1868: LIV. törvénycikkben megjelölt, utóbb az 1871 :XXXI. törvénycikkel szervezett, ezidőszerint a Pp.-ben szabályozott hatáskörű kir. járásbíróságokat és törvényszékeket, továbbá a kir. ítélőtáblákat és a m. kir. Kúriát érti, amint ez különben egyes törvényeinkben, amelyekkel bizonyos kérdések és igények „a törvény rendes útjára" utasíttattak, szintén kifejezésre jut; másrészt a Hatásköri Bíróságnak ebből az állásfoglalásából szükségképen következnék, hogy valamely rendes bíróság és a Szabadalmi Bíróság között felmerülhető hatásköri összeütközés eldöntésére a Hatásköri Bíróságnak hatásköre nem volna, mert a rendes bíróságoknak egymásközötti hatásköri összeütközései, amelyekben t. i. egy és ugyanazon államhatalmi ág két szervéről van szó, a Hatásköri Bíróság elé semmi körülmények között sem tartoznak. Ámde közigazgatási hatóságnak sem lehet a Szabadalmi Bíróságot minősíteni, mert míg egyfelől a közigazgatási hatóságok szervezetén teljesen kívül áll, addig másfelől a bírói függetlenség minden biztosítékával el van látva. Mindezek alapján — mellőzve annak vizsgálatát, hogy a hatáskört megtagadó határozatok jogerősek-e, — valamint mellőzve annak vizsgálatát is, vájjon hatásköri összeütközés a jelen esetben egyáltalán felmerült-e, azt kellett megállapítani, hogy a Szabadalmi Bíróság, mint rendkívüli bíróság és a budapesti kir. büntető járásbíróság, mint rendes bíróság között felmerültként bejelentett ennek a hatásköri összeütközési esetnek eldöntésére a a Hatásköri Bíróság nincsen hivatva és ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 25. Minősítéshez kötött gépészi munka végzésére felfogadott uradalmi gépész nem gazdasági cseléd, sem nem iparossegéd, mihezképest bérkövetelésének érvényesítése rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 1923. június 4. 1922. Hb. 63. sz.