Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

252 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. földjén az ő engedélye nélkül szekérrel áthajtottak, amiből a sér­tettnek 1,200 koronára becsült összkára származott. Az eljárás eddigi adatai arra mutatnak, hogy a kilenc terhelt a terhére rótt cselekményt külön-külön követte el, az 1,200 koronára becsült összkár tehát kilenc terhelt között oszlik meg, a károkozás aránya azonban ezidőszerint meg nem állapítható. Minthogy az 1921. évi XXVIII. törvénycikk életbeléptének napján a jelen ügy, — tekintettel arra, hogy abban ezideig sem a közigazgatási hatóság, sem a rendes bíróság jogerős érdemi hatá­rozatot nem hozott, — még folyamatban volt; minthogy továbbá a büntető törvénykönyvnek a folyamatban levő ügyekre az 1921 : XXVIII. tc. 12. §-a szerint alkalmazandó 2. §-a értelmében abban az esetben, ha a cselekmény elkövetésétől az ítélethozásig terjedő időközben egymástól különböző törvények léptek hatályba, ezek közül a legenyhébb intézkedést kell alkalmazni; minthogy végül az 1921: XXVIII. tc. 1. §-ában megállapított 600 koronás értékhatár, akár megállapítható lesz az eljárás további folyamán a károkozás aránya, akár nem, a terheltekre nézve kétségtelenül enyhébb, mint az 1894:XII. tc. 97. §-ában megszabott 60 korona értékhatár: mindezeknél fogva ebben az ügyben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között felmerült hatásköri összeütközést a közigaz­gatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 19. Munkásigazolvánnyal nem bíró egyénnel mezőgazda­sági munkának napszámban végzésére kötött szerződésből felmerült bérkövetelés rendes bíróság hatáskörébe tartozik akkor, ha nincs adat arra, hogy a földbirtokos és cséplő­géptulajdonos munkaadó mások részére iparszerűen csépel­tetett és a napszámos a munkát harmadik személy gazda­ságában végezte. 1923. június 4. 1922. Hb. 47. sz. a. III. Minthogy nincsen adat arra, hogy az alperes, aki föld­birtokos és cséplőgéptulajdonos, mások részére cséplések elvállalásával iparszerüleg foglalkozott és hogy a felperes az általa vállalt munkát nem az alperesnek, hanem harmadik személynek gazdaságában végezte volna; minthogy továbbá, mindezektől eltekintve, a felperes az alpereshez nem gazdasági munkásnak, hanem kifejezetten nap­számba szegődött el: ennélfogva a felperes és az alperes között

Next

/
Thumbnails
Contents