Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 239 III. Minthogy Vác r. t. város rendőrbírósága eltérően a hatáskör kérdésében korábban elfoglalt álláspontjától, 1921. évi augusztus hó 10-én 308/1920. kih. szám alatt hozott végzésével (az 1876: XIV. tc. 14 §-ába ütköző) közegészség elleni kihágással és egyszersmind árdrágítással terhelt S. J.-néval szemben a közegészség elleni kihágás miatt folyamatban volt eljárást bizonyíték hiánya miatt, vagyis érdemi okból megszüntette és ekként — legalább részben — az ügy érdemébe bocsátkozott, amennyiben hatáskörét most már csak a fenmaradó és árdrágító visszaélésül jelentkező bűncselekmény tekintetében szállította le: ennélfogva hatásköri összeütközés esete a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között jelenleg csupán az árdrágító visszaélés tárgyában forog fenn. A följelentés szerint a panaszlott a terhére rótt árdrágítást 1920. évi március hó 7.. napján követte el. Vizsgálat tárgyává kell tehát tenni, hogy az elkövetés idejében az idevágó anyagi jogszabályok szerint a panaszolt cselekmény, mint bűncselekmény milyen hatáskörbe tartozik. A cselekmény elkövetése előtt érvényes jogforrásul vétetett az 1916: IX. törvénycikket kiegészítő 1919: XII. számú ú. n. néptörvény, amely az 1. és 17. §-a szerint a szóban levő cselekményt kihágásnak minősítette és azt a közigazgatási hatóság, mint rendőri bíróság, hatáskörébe utalta. Ez a néptörvény azonban, mint jogforrás, figyelembe nem jöhet, mert az 1920:1. tc. 9. §-a azt nemcsak hatályon kívül helyezte, hanem az Országos Törvénytárból töröltette is. Maga az 1916: IX. törvénycikk az adott esetben nem jogforrás, mert a jelenlegivel azonos, vagy ahhoz hasonló cselekmények büntetendőségéről nem rendelkezik. Ezt az utóbbi törvényt időben megelőző és idevágó jogforrásnak jelentkezik azonban a 4,207/1915. M. E. számú és árdrágító visszaélések büntetendőségét is tartalmazó rendelet, amelynek 16. §-a az itt szóban levőhöz hasonló cselekményeket elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő kihágásoknak minősíti és a közigazgatási hatóságok, mint rendőri bíróságok hatáskörébe utalja. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnökének a tehéntej legmagasabb árának megállapításáról szóló, az 1919. évi november hó 6. napján életbelépett és a panaszolt cselekmény elkövetésekor is hatályban volt 11,300/1919. O. K. Á. B. számú rendelete 2. §-ában szintén a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető