Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

240 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. bíróság hatáskörébe tartozó kihágásnak minősíti a szóbanforgó cselekményt. Ami pedig a panaszolt cselekmény elkövetése után való időt illeti, az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnökének az 1920. évi május hó 25. napján életbelépett 7,890/1920. 0. K. Á. B. számú rendelete a szóbanforgó cselekmény minősítése és a hatáskör szempontjából a 11,300/1919. 0. K. Á. B. számú rendelettel megegyező rendelkezést tartalmaz. 1920. évi július hó 16-án életbelépett az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 :XV. törvénycikk, amely a jelen esetéhez hasonló tényálladékot 1. §-ának 2. pontjában vétségnek mondja és az e célra külön szervezett uzsorabíróság hatáskörébe utalja. Ezeknek az elsősorban anyagi jogforrásoknak ismeretében meg kell azonban állapítani még azt is, hogy az 1920 : XV. tc. 9. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 5,950/1920. M. E. számú, a hatáskört és az eljárást szabályozó rendelet 13. §-ának első bekezdése kijelenti, hogy az eljárás tárgya csak az 1920: XV. törvénycikkbe ütköző bűncselekmény lehet s hogy az más bűncselekménnyel nem egyesíthető, amiből viszont következik, hogy az 1920: XV. törvénycikkben megállapított bűncselekmények hatásköri szempontból semmiféle más, eddig fennállott hatáskörbe át nem utalhatók, mert ezekre a bűncselekményekre az új törvény új bíróságot s ezzel új hatáskört állított fel, amivel az előbbi kisebb hatáskörök hatálya megszűnt. E tételen nem változtat az a körülmény sem, hogy a panaszolt cselekmény előbb követtetett el, mint ahogy az 1920: XV. törvénycikk és a hozzátartozó fentemlített szervezeti és eljárási rendelet életbelépett; mert a Btk. 2. §-a eljárási törvényre és rendeletre nem vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a későbbi eljárási szabályok hatálya kiterjed az előbb elkövetett bűncselekményekre is. Eljárási szempontból ez nem jár a panaszlott sérelmével, mert ügyét nagyobb eljárási biztosítékok és hatályosabb perorvoslati jog használhatása mellett rendes bíróságok döntik el. A bűnösség alapjául szolgáló anyagi jogszabályok alkalmazása szempontjából pedig a jelen esetben a cselekményt súlyosabban minősítő és büntetni rendelő 1920: XV. törvénycikk meg nem engedett visszaható erejének hátrányával szemben a panaszlottat védi a Btk. 2. §-ának általános és így ebben az esetben is követendő rendelkezése, amely szerint — feltéve, hogy a panaszolt