Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 237 törvénycikkbe ütköző bűncselekmény lehet, s hogy az más bűncselekménnyel nem egyesíthető, amiből viszont következik, hogy az 1920 : XV. törvénycikkben megállapított bűncselekmények hatásköri szempontból semmiféle más, addig fennállott hatáskörbe át nem utalhatók, mert ezekre a bűncselekményekre az űj törvény új bíróságot s ezzel új hatáskört állított föl, amivel az előbbi kisebb hatáskörök hatálya megszűnt. E tételen nem változtat az a körülmény sem, hogy a panaszlott cselekmény előbb követtetett el, mint ahogy az 1920: XV. tc: és a hozzátartozó föntemlített szervezeti és eljárási rendelet életbelépett; mert a Btk. 2. §-a eljárási törvényre és rendeletre nem vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a későbbi eljárási szabályok hatálya kiterjed az előbb elkövetett bűncselekményekre is. Eljárási szempontból ez nem jár a panaszlott sérelmével, mert ügyét nagyobb eljárási biztosítékok, hatályosabb perorvoslati jog használhatása mellet rendes bíróságok döntik el. A bűnösség alapjául szolgáló anyagi jogszabályok alkalmazása szempontjából pedig a jelen esetben a cselekményt súlyosabban minősítő és büntetni rendelő 1920: XV. tc. meg nem engedett visszaható erejének hátrányával szemben a panaszlottat védi a Btk. 2. §-ának általános és így ebben az esetben is követendő rendelkezése, amely szerint — feltéve, hogy a panaszolt cselekmény valóban bűncselekmény — az uzsorabíróság kötelezve van az elkövetéstől az ítélethozásig terjedő időben érvényben volt illetve levő törvények, gyakorlat vagy szabályok közül az enyhébbet alkalmazni, amit a tettazonosság körében sem a Bp. általános szabályai, sem az Ub. 13. §-ának első bekezdése nem akadályoz. Mindezeknélfogva, minthogy a jelen esetben a panasz tárgyává tett cselekmény — amennyiben azt a panaszlott tényleg elkövette — az 1920: XV. tc. 1. §-ának 2. pontjában büntetendőnek van nyilvánítva és a törvény alapján kiadott eljárási rendelettel az uzsorabíróság hatáskörébe van utalva; minthogy továbbá a hatáskört is rendező új eljárási jogforrás az előbb elkövetett árdrágító visszaélésekre is hatályos; minthogy végül a panaszlott részére a Btk. 2. §-ában körülírt jogkedvezmény az új, tágabb hatáskörben is biztosítva van, — a felmerült hatásköri összeütközést az uzsorabíróság mint rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni.