Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

230 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tozik az eljárás, ha a cselekményt az 1920: XV. tc. életbelépése előtt követték el. Az 1920: XV. tc.-ben megállapított bűncselekmények hatásköri szempontból semmiféle más, addig fennállott hatáskörbe át nem utalhatók, mert ezekre a bűncselekményekre az új törvény új bíróságot s ezzel új hatáskört állított fel, amivel az előbbi kisebb hatáskörök hatálya megszűnt. A Btk. 2. §-a eljárási törvényre és rendeletre nem vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a későbbi eljárási szabályok hatálya kiterjed az előbb elkövetett bűncselekményekre is. 1923. június 4. 1921. Hb. 47. sz. a. III. Minthogy R. M.-val szemben az árdrágító visszaélésen felül felmerült, az 1918: XIII. tc. 9. §-ának 1. pontjába ütköző sójövedéki kihágás miatt a pénzügyi közigazgatási hatóság a 221/1919. jkv. számú iratokból kitetszően már eljárt és a járási főszolgabíró, valamint a kir. járásbíróság előtt már csupán az árdrágító visszaélés volt eljárás tárgya, ennélfogva hatásköri összeütközés esete a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között csupán az utóbb említett bűncselekmény miatt folyamatban levő büntetőügyben forog fenn. Az előrebocsátottak szerint a panaszlott a terhére rótt árdrágító cselekményt az 1919. évi december hó második felében és az 1920. évi január hó elején követte el. Vizsgálat tárgyává kell tehát tenni, hogy az elkövetés idejében az idevágó anyagi jogszabályok szerint a panaszolt cselekmény, mint bűncselekmény milyen hatáskörbe tartozik. A cselekmény elkövetése előtt érvényes jogforrásnak vétetett az 1916: IX. törvénycikket kiegészítő 1919: XII. számú ú. n. néptörvény, amely az 1. és 17. §-a szerint a szóbanlevő cselekményt kihágásnak minősítette és a közigazgatási hatóság mint rendőri bíróság hatáskörébe utalta. Ez a néptörvény azonban, mint jogforrás, figyelembe nem jöhet, mert az 1920:1. tc. 9. §-a azt nemcsak hatályon kívül helyezte, hanem az Országos Törvénytárból töröltette is. Maga az 1916: IX. törvénycikk az adott esetben nem jogforrás, mert a jelenlegivel azonos, vagy ahhoz hasonló cselekmények büntetendőségéről nem rendelkezik. Ezt az utóbbi törvényt időben megelőző és idevágó jogforrásnak jelentkezik azonban a 4,207/1915. M. E. számú és árdrágító vissza-