Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 3 iskolaépületet a népoktatási törvényeknek és az azok alapján kibocsátott miniszteri rendeleteknek megfelelő állapotba hozni vagy két avagy négy tantermes új iskolaépületet a saját költségén építtetni köteles-e, az ügyazonosság megvan. A további kérdés az, hogy a bíróságnak vagy a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik-e a határozathozatal joga a fentebb körvonalozott e felett a kérdés felett. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál döntő az, hogy az a jogalap, amelyre a r. kath. egyház Verség községnek ezt a kötelezettségét alapítja, közjogi vagy magánjogi-e. Nem lehet döntő az, hogy a jogosított és a kötelezett fél vagy azok valamelyike közjogi alakulat-e, mert a magyar jog szerint kétségtelen az, hogy közjogi alakulatok is állhatnak magánjogi viszonyban, mégpedig úgy a hitelező, mint az adós minőségében s a bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörére rendszerint nem irányadó az, hogy a jogosított vagy a kötelezett fél a közjog által életrehívott valaminő alakulat. Úgy közjogi, mint magánjogi személyiség lehet úgy közjogi, mint magánjogi természetű viszonyban s alanya lehet magánjogi vagyoni viszonynak. Vizsgálandó tehát az, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv felvétele közjogi cselekmény-e s a politikai községnek abban kifejezésre jutó az a kötelezettsége, mikép nagyobbítja, gyarapítja (ampliat) a r. kath. iskolaépületet, amint arra szükség lesz, közjogi természetü-e. A r. kath. megyéspüspök egyházkormányzó hatóság s ebben a minőségben teljesíti az egyházlátogatásokat. Annál a jogviszonynál fogva, amely a magyar államot a hitfelekezetekkel összefűzi, ezek az egyházlátogatások nem magánjogi természetűek, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek sem magánjogi cselekmények eredményei. Az a jognyilatkozat azonban, amellyel valaki — legyen az akár magánjo'gi személy, akár közjogi olyan alakulat, amely magánjogi jogképességgel bír — arra kötelezi magát, hogy az államnak, törvényhatóságnak, községnek, egyháznak, olyan szolgáltatást nyújt, amely őt közjogi törvénynél fogva nem terheli, magánjogi nyilatkozat, még akkor is, ha az a jognyilatkozat közjogi hatóság vagy testület — a jelen esetben az egyházlátogató r. kath. megyéspüspök—előtt hivatalos eljárás—a jelen esetben az egyházlátogatás — alkalmával történt. Az ilyen jognyilatkozatnak vagy jogcselekménynek a hatálya is csak magánjogi lehet, amelyen alapuló kötelezettség is csak magánjogi lehet. 1*