Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

4 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A beszerzett eredeti egyházlátogatási jegyzőkönyvből kitetszőleg Verség községnek az iskolaépületre és az iskola felszerelésére vonatkozó kötelezettségei előbb az 1773. évi szeptember hó 30-án, majd az 1779. évi június hó 27-én, végül az 1829. június hó 25. napján befejezett egyházlátogatás alkalmával vétettek fel az egyházlátogatási jegyzőkönyvbe, mégpedig 1829-ben az 1801. évi július hó 10-én 6,574. szám alatt kelt m. kir. kancelláriai és az ennek alapján 1801. évi augusztus hó 4-én 15,531. szám alatt kiadott m. kir. helytartótanácsi rendeletnek megfelelően az ezekben a rendeletekben említett hatóságok és a földesurak jelenlétében. Mindamellett Verség községnek a r. kath. iskolával szemben az 1829-i egyházlátogatási jegyzőkönyvben felemlített kötelezettségei nem magánjogi természetűek, azoknak a kötelezettségeknek a létrejötte, megszűnte és terjedelme felett való határozathozatal tehát nem tartozik a bíróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe. A Mária Terézia-féle 1777-i Ratio Educationis I. §-a állami feladatnak jelenti ki az iskolaügyet (maiorum instituto sapientissime est provisum, ut suprema educationis procuratio... e placitis legum domesticarum inter iura regibus ipsis reservata referretur, ipsa vero tanti negotii executio politicis regni tribunalibus concrederetur), LXXIII. §-ában pedig akként intézkedik, hogy a nemzeti (elemi) iskolák részére épületeket rendelni, szabályszerűen berendezni, a jókarban levőket gondozni a községnek a feladata fog lenni, segélyt nyújtván a helységeknek a földesurai is, mindazáltal az elemi iskolák emelésében, ha maga a város az összes költségeket semmi módon sem tudná viselni, a kincstár is segíteni fog. A Ferenc-féle 1807-i Ratio Educationis bevezetése is a király és az ország kiváló feladatai közé sorozza a közoktatást s 288. §-ában akként rendelkezik, hogy a nemzeti (elemi) iskolák a maguk •alapját a helységek közönségében és az uralkodók jótékonyságában bírják és innen kapnak meghatározott adományt. A Mária Terézia és Ferenc-féle királyi rendeletekben a községekre rótt iskolaépítési és iskolafenntartási kötelezettség tehát nem magánjogi, hanem közjogi kötelezettség, amelyet nem változtat magánjogi kötelezettséggé az sem, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a községnek ez a közjogi kötelezettsége többékevésbbé szabatos körülírással felvételt talál. A magyar államban a népoktatás jelenleg is első sorban