Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XCIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. időhöz kötött részét állandóan a főnök részére kötötte le, a főnökkel szemben alárendeltségi viszonyba kerüljön. (Hb. 1911 márc. 6. 1910. 65. TV. 2. 3.) Bőrgyárban bőrkezelési eljárás bemutatása és megtanítása iránt alárendeltségi viszony létesítése nélkül kötött szerződés vállalkozási szerződés (locatio conductio operis), mihezképest az azzal kötelezett kötbér érvényesítése minden előzetes eljárás nélkül a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 márcz. 6. 1910. 65. IV. 2. 3.) Az a kereskedelmi meghatalmazott, aki a kereskeeőhöz, mint főnökhöz, szolgálati viszonyban áll, kereskedő-segéd. (Hb. 1908 okt. 26. 37. II. 36. 66.) Kereskedelmi alkalmazott az is, aki fizetésen és lakpénzen felül üzleti nyereségben részesedik. (C. 1910 febr. 22. 966 909. sz. III. 146. 285.) Azok, akiket az iparos az általa űzött iparág folytatásához tartozó teendőkre szolgálati viszonyt létesítő módon alkalmaz — beleértve a fontosabb teendőkkel megbízottakat is — iparossegédek. (Hb. 1910 dec. 19. 108. III. 137. 271.) Az, aki iparát az ahhoz megkívánt képesítés hiányában üzletvezetővel gyakorolja, ehhez az iparághoz való vonatkozásában iparosnak tekintendő és az ipara körében alkalmazottakhoz való jogviszonya az iparhatóság alá esik. (Hb. 1910 dec. 19. 108. III. 137. 271.) Kereskedősegéd mindaz, aki a kereskedőhöz, mint főnökhöz, szolgálati viszonyban áll és a főnök üzletében kereskedelmi természetű tevékenységet folytat. (Hb. 1911 dec. 11. 86. sz. IV. log. 223. 1810 jan. 17. 1909. 87. III. 4. 11.) Kereskedősegéd az, aki kereskedelmi üzlet körében teljesítendő kereskedői tevékenységre, kikötött illetmény ellenében magát kötelezi. (C. 1910 november 16. 710. sz. III. 156. 303. 1912 június 27. 161/v. sz. V. 162. 353.) Kereskedelmi segészemélyzet alatt mindazok a személyek értendők, akik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, tevékenységüket annak szentelik. (Hb. 1912 nov. 18. 68. sz. V. 124. 271.) Aki nem egész tevékenységét, vagy annak legalább bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólag bocsátja a kereskedő rendelkezésére, hanem csak alkalomszerűen kisegítő munkát végez az üzletben, nem kereskedősegéd és munkabérkövetelése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1912 nov. 18. 93. sz. V. 127. 278.) Aki a kereskedelmi üzlet körében olyan szolgálatot végez, mely közfelfogás szerint vagy a tevékenység minőségénél fogva nem kereskedői természetű, kereskedősegédnek nem tekinthető. (C. 1912 jún. 27. 161. v. sz. a. V. 162. 350.)