Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGY M ÜT A T Ó. xcv Nem kereskedősegéd az, aki nem köteles tevékenységét vagy annak legalább bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólag a főnök rendelkezésére bocsátani s így vele alárendeltségi viszonyban nincs. (C. 1909 máj. 4. 1056. III. 148. 288.) Kereskedelmi üzlet korében teljesített magasabb szellemi, tudományos vagy művészeti képzettséggel egybekötött (mérnöki) szolgálatot tel_ jesítő alkalmazott nem kereskedősegéd, mihezképest munkaviszonyára az 1884 : XVII. tc. 176. §-a nem nyer alkalmazást. (C. 1910 márc. 16. 7/V. sz. III. 156. 303.) Nem tartozik az ipari segédszemélyzet körébe az, aki tevékenységét nem köti le, hanem — mááok irányában is létesített hasonló vállalkozás mellett — bizonyos munkára vállalkozik és erre is nem kizárólag személyesen. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 146. III. 41. 87.) A szolgálati viszonyt nem zárja ki és alvállalkozói jogviszonyt nem létesít, sem az időnként megtartott elszámolás ténye, sem a szolgálatnak az elszámolás eredményekép jelentkező százalékos jutalékban álló ellenértéke. (Hb. 1917 jún. 11. 14. sz. a. IJ7. 36.) Kereskedő részéről más kereskedővel kereskedelmi ügyletek köz" vetítése végett a kereskedői önállóság fenntartásával kötött szerződés alkalmazotti viszonyt nem létesít és az abból származó követelés birói úton érvényesítendő. (Hb. 1910 szept. 19. 35. III. 86. 176.) Ha önálló kereskedő áll a biztosító társasággal ügynöki minőség be : szerződési viszonyban, az ebből a viszonyból származó követelés nem tartozik az iparhatóság hatáskörébe. (C. 1910 október 5. 4603. sz. IV. 131. 266.) Nem minősíthető iparos és segéd közötti viszonynak korcsmaüzlet tekintetében köt tt oly tartalmú szerződés alapján létesült viszony, hogy az egyik fél átveszi a másiktól a korcsmaüzletet és korcsmáltatási jogot, amely rtán külön bért nem fizet, de a korcsmát köteles saját költségén itallal ellátni. (Hb. 1912 jan. 29. 1911. 36. sz. V. 3. 4.) Az ebből a viszonyból származó kereset előzetes iparhatósági eljárás nélkül a rendes biróság hatáskörébe tartozik akkor is, ha az átvevő az italmérési engedélyben, mint üzletvezető volt feltüntetve. (Hb. 1912 jan. 29. 1911. 36. sz. V. 3. 4.) Napidí j melletti alkalmazás a kereskedősegédi minőséget és így az iparhatósági hatáskört nem zárja ki. (B. 1909 dec. 22. H. 46. sz. IV. 151. 290.) Hogy a felperesnek munkakönyve nem volt, az iparhatósági ellenőrzésre tartozik és a vagyonjogi igény elbírálása szempontjából közömbös. (B. 1909 szept. 7. 9. 284. sz. IV. 146. 287.) Az iparos és alkalmazottja közötti szolgálati viszony jogi minősítésére a munkakönyv hiányának nincs befolyása. (Hb. 1910 dec. 16. 105. III. 134- 2' 7 )