Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

212 KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK génységi bizonyítványt csatolt, a szegénységi jog engedélyezését a bíróságtól kifejezetten nem kérte, ezt a bíróság az 1914: XLIII. tc. 78. §-ában megállapított módon kifejezetten meg nem adta s így az id. törvény 75. §-a értelmében a szegényjogon való mentesség egyik feltétele ezidőszerint hiányzik. A panaszos maga is elismeri, hogy a bíróság a szegényjogon való perlést nem engedélyezte s így az illeték kiszabása jogos volt. Azt a kérdést, vájjon megilleti-e a mentesség a felet a benyújtott szegénységi bizonyítvány alapján vagy sem, az 1914. évi XLIII. tc. 75. §-ának 4. bekezdése szerint elsőfokon a pénzügyigazgatóság, végső fokon pedig a pénzügyminiszter dönti el, a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak ebben a kérdésben helye nincs. A panaszt ennélfogva figyelmen kívül kellett hagyni. 108. Munkásbiztosításí járulék behajtása során felmerült szabálytalanság-ok miatt emelt panasz elbírálása a közigazgatási hatóságok, végső fokon a miniszter hatáskörébe tartozik. Ezekben az ügyekben a közigazgatási bíróság előtt panasznak nincs helye. Kb. 1916. szept. zi. 7712. P. sz. / Kb. A panaszosok azt kérik, hogy a munkásbiztosítási járulékhátralékok miatt ellenük megtartott árverést a bíróság szabálytalanság miatt semmisítse meg. Az 1907. évi XIX. tc. 46. §-a értelmében a munkásbiztosítási járulékok közigazgatási úton, a közadók módjára hajtandók be. A behajtás tehát a közigazgatási szervek által történik, amiből viszont az következik, hogy a végrehajtás során felmerült egyes szabálytalanságok ellen emelt panaszok elbírálása szintén a szoros értelemben vett közigazgatási hatóságok és végső fokon a m. kir. minisztérium hatáskörébe tartozik. Amig a hatályon kívül helyezett 1883. évi XLIV. tc.