Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

POLGÁRI ÜOYKKBKN. 155 az id. te. 3. §-ban nincs felsorolva ama üzemek között, amelyeknek alkalmazottai az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál baleseti biztosításra kötelezve vannak ; minélfogva a felperes nem esvén az 1907 : XIX. tc. hatálya alá, az alperes üzemében őt ért balesetért emelhető kártérítési igényének birói úton való érvényesítését sem az id. tc. 82. § ában megszabott per-előfeltétel hiánya, sem az elsőbíróság áltat pergátló körülményként felhozott az a körülmény, hogy a felperes kártalanítása felől a választott bíróság, illetve az állami munkásbiztosítási hivatal nem határozott, nem akadályozza és így a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt annak kimondása által, hogy a per megszüntető öének az elsőbiróság által felhozott indokból helye nincs. 73. A Ppé. 21. §-a által a gyámhatósághoz utasított gyermektartási igény ideiglenes nőtartási keresettel kapcsolatban sem érvényesíthető a rendes bíróság előtt. C. 1917 ápr. 17. P. III. 303. sz C. Az 1912: LIV. tc. 21. §-ának rendelkezése szerint abban az esetben, ha a szülők között házassági per még nincs folyamatban, de különválva élnek és arra nézve, hogy gyermeküket melyikük tartsa magánál, nem egyeztek meg, — vagy gyermekük eltartásáról kellően nem gondoskodtak, a gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében ideiglenesen a gyámhatóság határoz. Ez a kérdés tehát a gyámhatóság előtti külön eljárásnak levén fenntartva: a felebbezési bíróság a Pp. 180. §-ának 1. pontja alapján helyesen határozott akkor, amidőn az elsőbiróság Ítéletének a peres felek Sári nevű kiskorú gyermekének ideiglenes tartásdíjára, annak megállapítására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. A felebbezési bíróság eme része ellen a felperes által felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz tehát törvényes alappal nem bir. Az anyagi jogszabályok szerint az ideiglenes nőtartás mennyiségének meghatározásánál a férj társadalmi