Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XXX RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. összegét Vette alapul, a rendes bíróság viszont arról határozott, hogy a kereset tárgyává tett családi pótlék az apát illeti meg. (Hb. 1913 nov. 8. €6. sz. a. VIII. 60. 134.) Ügyazonosság hiányában nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a járási főszolgabíró, mint a községi orvosnak az 1886. évi XXI. tc. 71. $-ában kijelölt felettes hatósága, abban a kérdésben határozott, hogy a vasúti alkalmazottak gyógykezelése a községi orvos hivatalos teendői közé tartozik-e, a rendes bíróság ellenben a Kbtk. 94. §-a alapján tett feljelentés folytán azt a kérdést döntötte el, hogy a feljelentés alapjául szolgált két konkrét esetben elkövette-e a községi orvos az idézett törvényhely rendelkezései szerint minősülő kihágást. (Hb. 1915 december 6. 44. sz. VIII. 62. 142.) Megvan az ügyazonosság, ha ugyanabból a jogviszonyból ugyanazon a jogalapon keletkezett, habár nem egyenlő összegű követelést érvényesít a fél mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság előtt. (Hb. 1915 október 18. 51. sz. VIII. 46. 109.) Nincs ügy azonosság, ha a város tanácsának határozata a fél elfogadott ajánlatának megfelelően engedélyezett utca megnyitását és jókarba helyezését célozza, a fél által a város ellen indított polgári per tárgya pedig az, hogy a fél által az utca engedélyezése tárgyában tett és a város által elfogadott ajánlat időközben joghatályát vesztvén, az utca megnyitására szánt és a város tulajdonába átbocsátott terület ismét az ő tulajdonába került vissza. (Hb. 1913 febr. 24. 1912. 119. sz. VI. 17. 33.) Nincs meg az ügyazonosság akkor, ha a rendes bíróság a felperes tulajdonában lévő ingatlannak átjárási szolgalomtól mentességét döntötte el, a közigazgatási hatóság pedig mint rendőri büntetőbíróság mezőrendőri kihágás miatt indított ügyben határozott. (Hb. 114 szeptember 28. 73. sz. VII. 103. 211.) Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási hatóság nyilvános verekedés miatt a Kbtk. 75. §-a alapján ítéletet hozott, a rendes bíróság pedig becsületsértés miatt emelt vád miatt tárgyal. (Hb. 1914 nov. 23. 3. sz. VII. 125. 262.) Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a pénzügyi hatóság azt a kérdést döntötte el, vájjon a fél köteles-e boritaladót a beszedési jog bérlőjének fizetni, a bíróság előtt pedig annak a kérdésnek a tárgyalása van folyamatban, hogy a bérlő ellen a boritaladónak végrehajtás útján való beszedése folytán tartozatlan fizetés, illetőleg alaptalan gazdagodás miatt fennáll-e a kártérítés, helyesebben a visszatérés kötelezettsége. (Hb. 1914 dec. 7. 93. sz. VII. 136. 282.) Nincs ügyazonosság, következéskép nincs hatásköri összeütközés, ha a két hatóság előtt folyó ügynek a tárgya különböző, nevezetesen a közigazgatási hatóság előtt folyó ügynek a tárgya az 1894: XII. 94. §-a *