Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXXI d) és f) pontjaiba ütköző kihágás, a biróság előtt folyó ügyé pedig a magánjogi címen vitatott tulajdonjog kérdése. (Hb. 191 2 október 21. 43. szám. V. 117. '-'50.) Ha a rendes biróság hatáskörét a kereseti egész követelés tekintetében megállapította s ugyanazon követelés egy részére nézve a miniszter érdemben határozott: ezzel a hatáskör kérdése az egész követelésre kiterjedő elvi vonatkozásban a biróság és a miniszter között, az egységes alapon nyugvó egész követelésre nézve vitássá vált, mihezképest az ügyazonosság és a hatásköri összeütközés az egész követelésre nézve fennáll. (Hb. 1912 dec. 9-én. 1911. 38. sz. V. 153. 336.) Ügyazonosság hiányában nincs hatásköri összeütközés, ha a vasúti alkalmazott sérült a munkásbiztositó pénztárnál a pénztár ellen az 1907 : XIX. tc. alapján támasztott követelést, a rendes biróság előtt indított perben pedig a vasút ellen az 1874 : XVII. tc. alapján támasztott követelés érvényesít. (Hb. 1912 nov. 18. 64. sz. V. 26£) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság űtrendészeti szempontból a nyitva volt utca visszaállítása, a rendes biróság pedig a magánjog alapján vitássá tett tulajdonjog kérdésében határozott. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs iigyazonosság, ha a közigazgatási hatóság csak a közdűlő út kijelölése és kihasítása kérdésében, a biróság pedig csak a város által a a tulajdonostól út céljára elfoglalt terület elvesztése miatt szenvedett kár megtérítése kérdésében határozott. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 135. III. 30. 62.) Az ügyazonosságot a személyi és tárgyi azonosságon felül az határozza meg, hogy az ügy ugyanazon jogi vonatkozásban vitessék mind a két hatóság elé, vagyis hogy az érvényesítendő igény megítélése mindkét hatóság előtt ugyanazon jogi alapra helyezve kéretett légyen. (Hb. 1909 okt. 4. 50. II. 125. 237.) Nincs meg az ügyazonosság, ha a rendes biróság sommás visszahelyezési perben az erdőtulajdonost eltiltotta attól, hogy az erdejében szénégetést gyakorlót a szénégetésben megháborítsa, a közigazgatási hatóság pedig a szénégetést, amelyben a korábbi birtoklás megnyilvánult, a jogszerűség szempontjából vizsgálván, e miatt erdei kihágást állapított meg. Ügyazonosság hiányában pedig hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (Hb. 1911 nov. 13. 78, IV. 86. 170.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóságnál a bérlő a bérbeadóját a bérlemény zavartalan használhatósága érdekében őt terhelő kötelezettség alapján, a rendes biróság előtt pedig a szomszéd a szomszédját (az előbb említett bérbeadót) a szomszédjog alapján kéri kerítés helyreállítására kötelezni. (Hb. 1911 nov. 27. 84. IV. 108. 220.) Fennforog az összeütközés, ha a biróság a kerítés felállítása iránti