Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

1 Jü HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOKB. J. ép a harctéren szerzett sebesülés következtében halt hősi halált és így abból a föltevésből indult ki, mintha a városnál tíz évet szolgált volna. Munkács rend. tan. városnak 1916. évi január hó í>: napján tartott képviselőtestületi közgyűlése 263/191G. szám alatt hozott határozatával úgy a nyugdijbizottság véleményét, mint a tiszti főügyész különvéleményét elvetette és az. özvegy részére özvegysége tartamára évi 62,5 K özvegyi nyugdijat, két leánygyermeke részére pedig a szabályrendelet 28. )}'-a szerint megillető nevelési járulékot állapított meg. Ezen határozat ellen a városi tiszti főügyész 1016. évi január hó 19. napján 863. szám ajatt fölebbezést jelentett be ; hivatkozott arra, hogy az özvegynek néhai férje beszámítható szolgálati ideje alapján csak végkielégítéshez van joga — hogy a nyugdíjbizottság nem volt szabályosan alakítva — és hogy a sérelmes határozat figyelmen kívül hagyja a város zilált anyagi helyzetét és teherviselési képességét. Ezt a fölebbezést Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága az 1916. évi április hó 4. öapján tartott rendkívüli közgyűlésen birálta el és a városi határozatot 1S6 1910. szám alatt hozott véghatározatával azzal a módosítással hagyta helyben, hogy a megállapított özvegyi ellátás és gyermeksegély nem mint nyugdíj adatik, hanem mint az évi rendes költségvetésbe fölveendő évi segély mindaddig, míg az özvegy a katonai kincstártól özvegyi ellátásban nem részesül; az özvegynek ugyanis a nyugdíjszabályrendelet határozmányai értelmében semminemű ellátásra jogilag igénye nincsen és a segélyezés csak'méltányossági okokból történik. Időközben a ka-ssai m. kir. III. honvédkerület hadbiztossága közölte, hogy özvegy B. J.-né 1915. évi október hó i-től évi 1125 K nyugdíjat, gyermekei pedig fejenként évi 225 K nevelési járulékot kapnak a katonai kincstártól. Erre Munkács rend. tan. város polgármestere 1916. évi június hó 30. napján 4771/1916. szám alatt hozott végzésével a törvényhatósági bizottság határozatával megállapított évi segély folyósítását mellőzte. A törvényhatósági bizottság határozata ellen B.-né 1916. évi július 30. napján .11,838. szám alatt fölebbezést terjesztett elő, amelyben a m. kir. belügyminisztert a törvényhatósági bizottsági határozat megváltoztatására és a városi képviselőtestületi határozat föntartására kérte. Ezt a felebbezést Bereg vármegye alispánja 1916. évi augusztus hó 19. napján 21,409,1916. szám alatt bírói panasznak minősítve, a m. kir. közigazgatási birósághoz terjesztette föl, A m. kir. közigazgazgatási bíróság 7917. évi január hó 4. napián 5678/1916. K. szám alatt hozott végzésével erre az ügyre nem állapított meg hatáskörét és a jogorvoslati beadványt érdemi elbírálás végett a m. kir. bel gyminiszterhez tette át. Az indokolás szerint az özvegy éhben a beadványban nem is vitatja azt, hogy neki nyugdíjra jogos igénye volna,.