Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XXVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. a vitatható kérdés, hogy az iparhatóság oly határozata, mely a hatáskört nem is érinti, oly megfelelő határozat-e, amelynek meghozatala után a rendes bíróság az ügy érdemében eljárni hivatott. (Hb. 1911 nov. 27- 79IV. 104. a 11.) Ha ugyanabban az ügyben a fél a közigazgatási hatóság és a bíróság előtt több kérelmet terjesztett elő, (negatív) hatásköri összeütközés csak arra a kérelemre nézve merül fel, amelyre nézve mind a rendes biróság, mind a közigazgatási hatóság a saját hatáskörét megtagadta. (Hb. 1911 okt. 9. 65. IV. 18. 158.) Nincs összeütközés, ha az egyik hatóság: a rendes biróság anélkül, hogy a pergátló kifogásra végzéssel határozott volna, az ügyet azon az alapon, hogy az nem tartozik hatáskörébe, a hatásköri bírósághoz felterjesztette. (Hb. 1910 ápr. 9. 13. V. III. 59. 126.) Hatásköri összeütközés nem merül fel akkor, ha az egyik hatóság (a biróság) a hatáskör kérdésében jogerősen nem határozott, hanem azt, hogy a biróság nem jogosított eljárni, a hozzá áttett iratokat a főszolgabírónak visszaküldő átiratának indokolására hozta fel. (Hb. 1910 okt. 24. 79. III. 118. 239-) A hatáskör megtagadásával nem egyértelmű, következéskép hatásköri összeütközést nem létesít a közigazgatási hatóságnak és a büntetőbiróságnak az a határozata, mellyel az eljárást a másik hatóság előtt folyó büntető, illetőleg fegyelmi ügy befejezéséig felfüggesztette, mert az eldöntése alá tartozó ügyre nézve a másik hatóság által elbirálandó kérdést előzetes kérdésnek tekintette. (Hb. 1910 november 14. 55. III. 97- 196-) A hatóságnak az iratoknak a hatásköri bírósághoz felterjesztése és a miniszteri nyilatkozatnak megtétele után hozott és a hatásköri bírósághoz pótlólag felterjesztett oly végzése, melyben előbbi végzésének hiányosságát pótolva, hatáskörét leszállítja, a hatásköri ügy eldöntésében figyelembe veendő. (Hb. 1910 nov. 28. 95. III. 129. 258.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóságnak a zárgondnok részére karhatalmat kirendelő határozata még nem emelkedett jogerőre, a biróság pedig, melynél a zárgondnok a közigazgatási hatóságnál előterjesztett kérelmével azonos kérelmet nem is terjesztett elő, nem hozott hatáskört eldöntő határozatot, hanem a főszolgabíró megkeresésére a fél tudta nélkül adott válaszában nyilvánította azt a véleményét, hogy a zárgondnok csak bírósági intézkedésre vehet igénybe karhatalmat. (Hb. 1910 febr. 14. 10. III. 57- 120-) Nincs hatásköri összeütközés, ha az érdemi döntést a belügyminiszter hatáskör hiánya miatt, a közigazgatási biróság pedig azért tagadta meg, mert az előtte megtámadott alsóbbfokű határozat ellen a jogorvoslat ki van zárva. (Hb. 1910 jan. 17. 1909. 61. III. 2. 5.)