Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

76 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. földmives ó-turai lakos keresetet terjesztett elő a vágujhelyi* kir. járásbíróságnál B. M.-né szül. G. K. földmives ó-turai lakos ellen sommás visszahelyezése iránt. A későbbi adatokból megállapíthatólag ugyanis azt. az ó-turai 703. számú házat, illetve ingatlant — amely a föntebb ismertetett közigazgatási eljárás idejében B. Gy, panaszlott tulajdona volt, - B, Gy. később fiára: B. M.-ra (nős G. K.-nal) ruházta át; ez a B. M. a háború tartama alatt hadifogságba került, úgy hogy [az ingatlant jelenleg neje — a rendes - perbeni alperes — kezeli A kereset szerint alperes 1916. július hó 5-én a férje tulajdonát képező 703. számú ház telkén az átjárást egy deszkával elkerítette, minthogy pedig felperes már evek óta a szomseédo? 701. számú házából ezen a telken át szabadon közlekedett a patakból veüo vízmerítés céljából: kérte a bíróságot, hogy őt ezen átjárás háborítatlan gyakorlatába helyezze vissza és alperest a deszka eltávolítására kötelezze. Alperes dr. K. E. vágujhelyi ügyvéd utján azzal védekezett,, hogy a megelőző közigazgatási eljárás során jogerős, megállapítást nyert, ho§ kérdéses forrásvíz mások részére vízmerítő helyül nem szolgál és így e célból a telken áthatolni senkinek sincs joga. Hivatkozott továbbá arra, hogy a peres felek között évek óta fönnállón gyakorlat szerint neki jogában állott a felperes kútját használni, most azonban a felperes ezí 1 gyakorlatot megszüntette és így neki, t. i. alperesnek is jogában állott az átjárást a felperessel szemben megtiltani. A vágujhelyi kir. járásbíróság 19x7. évi március hó 22. napján 19115. P. 1727/10. szám alatt hozott ítéletében a keresetnek helyt adott, felperest a kút használatába és az alperesi ereszaljon való közlekedés békés gyakorlatába visszahelyezte. Az indokolás szerint a közigazgatási hatóság is azt állapította meg,, hegy a jelen esetben nem vízjogi, hanem magánjogi kérdés van szóban, érdemben pedig a felperes igénye az éveken át tartó békés gyakorlat alapján alaposnak mutatkozik. Alperes 1917. márejus 28-án, 1916. P. 1727/12. szám alatt felébb ezé >t terjesztett elő, amelyben tiltakozott a bíróság hatásköre ellen és érdemben is elutasítást kért. Azonban a nyitrai kir. törvényszék 1917. évi május hó 2-án 1917. Pf. I. 917/14. szám alatt hozott ítéletével az eLsőbirósíg Ítéletét helybenhagyta. B. M.-né szül. G. K. földmives ó-turai - lakos erre 191.7. március X2> napján dr. K. E. vágujhelyi ügyvéd útján panaszt terjesztett elő a vágujhelyi járás főszolgabírójánál B. M.. (nős K. A.-val) földmives ó-turai lakos ellen vízrendőri kihágás miatt. Kérte annak megállapítását, hogy a többször említett vízmerítő hely a panaszlott részére vízmerítő helyül nem szolgálhat, minek folytán a további vízmerítéstói eltiltandó és eddigi eljárásáért megbüntetendő. Ez az ügy a vágujhelyi járás főszolgabírója előtt 1916/1917. sz6s.i alatt még folyamatban van..