Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG] HATÁROSATOK. 75 továbbá a panaszos te/iUetén levő vízmerítő nehezen megköJtellthei^ és vízivásra nem alkalmas, a panaszlott területén való vtznterítés pedig nagyobb károkozással nem járhat: utóbbi heh a hatóság részéről vi/.mentési helyül, volt kijelölendő és panaszlbtl cnm-k tűrésére köíelezeridő. B. <i\. panaszlott a Pőszolgabiró ezen véghatározata ellen 1906. évi szeptember 25-én 47 E<». szám alatt felebbezéssel élt. A felebbeaés hivatkozik a 45,689/1885. szánni földművelésügyi miniszteri réndelefc 36; §-ára., amely szerint magántulajdonra srízmerífes végett behatolni, •< tulajdonostól kieszközöli engedély nélkül senkinek se szabad ; továbbá az [885. évi XXIII. tc. 12. fc'-ára, amely szerint a vt/.mentés másuknak csak abban a/, esetben engedhető meg, ha a vízben szükség van és ezen máshi.uy segíteni nem lehet. A felebbezés szerint panaszlott a vízmentest a panaszosnak soha meg nem engedte és erre szükség sincs, minthogy a panaszos területen is van vízmerítő. Egyébként az egész ügy, mint magánjogi ter méseetű, nem tartozik a közigazgatást hatóság hatáskörébe. Nyitni vármegye alispánja 1906. évi november hó 30-án 2'-v.)34/r9°r'< szám alatt hozott határozatában a főszolgabíró véghatározatát megváltoztatta, illetve hatólyon kívül helyezte. Mert noha a közigazgatási hatóságnak a vízjogi törvény '.'5. §-áhóz képest jogában áll vízmerítő helyet kijelölni es ezen a helyen a helyi rendőri szabályok megtart;')savai vizet meríteni bárkinek szabad, mégis a vízjogi törvény végrehajtása tárgyában kiadott 45,689/1885. számú rendelet 30. >;-a értelmében magántulajdonba a tulajdonos engedélye nélkül vízmentes céljából behatolni tilos és ennek tűrésére a szolgalom megállapítása és előleges teljes kártalanítás nélkül senki sem kötelezhető és a vízjogi törvény 12. §-a szerint még tartós vízhiány esetén is csak a tulajdonos teljes kártalanítása mellett engedheti meg a hatóság az érdekelteknek a vízmerítést. Minthogy a jelen esetben ilyen kártalanítási eljárás nem folyt és minthogy panasrzlott csakis a saját magántulajdonát képező területen akadályozta meg a vízmerítés céljából való átjárást: a jelen esetben nem vízjogi hanem vitás magánjogi kérdés elbírálásáról van szó, amely ügy a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Ezen másodfoka határozat ellen panaszos [906. december 21-én 0Ü79. szám alatt felebbezéssel élt. Ebben hivatkozik arra. hogy az fotvánj területén csak egy szűkvizű kút van. hogy a vízmentest a panaszlott területén ö es a jogelődje már 1873. óta gyakorolja, hogy a panaszlott á csermelyhez való átjárást kifejezetten is megengedte. A m. kir. föidmivelésüggi miniszter 1907, évi április hó n-éu 10,842. szám alatt hozott határozatában a másodfokú határozatot helybenhagyta indokainál fogva, mindazonáltal a vízjogi törvény 12. ^-ára' történt téves utalás mellőzésével. 1916. július hó 7. nápján 1727. szám alatt II. M. (nős K". A -val'