Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

CXCVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. tási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 márc. 27. 1915** 89. és 95. sz. IX. 12. 25. 13- 27.) Erdei kihágások. 1879 : XXXI. tc. 69—164. §§. A másnak erdejében történt jogtalan legeltetés az idegen ingatlan földtől el nem választott termékének felhasználását, esetleg az ingatlan megrongálását foglalván magában, az 1879: XXXI. tc. 100. §-ában körülírt legeltetési kihágás ismérvei azonosak a Btk. 421. §-a alá eső vagyonrongálás említett esetének ismérveivel és a két bűncselekmény tényálladéka csak annyiban különbözik egymástól, amennyiben a vagyonrongálás vétségének megállapításához a cselekmény szándékossága kívántatik, mig a legeltetési kihágás gondatlanságból is elkövethető, annak eldöntése pedig, hogy egyes esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának megállapításához megkíván, csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján történhetvén, az ügy érdeméhez tartozik és ennélfogva az eljárásra hivatott bíróság feladata. (Hb. 1913 nov. 10., 28., 29., 30. sz. 280., 285., 288. VI. 125., 126., 127.; 1914 febr. 20. 1913. 158., 159., 168. sz. VII. 29—31. 58., 62., 63.: márc. 3. 1913. 145. sz. VII. 46. 98.; márc. 30. 73. sz. VII. 65. 118.) Az érdemre tartozik annak az eldöntése, hogy a felmerült esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, amelyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának a megállapításához megkíván, továbbá az a kérdés is, hogy a magánindítványt a törvénynek megfelelően terjesztették-e elő. (Hb. 1914 febr. 23. 1913. 158—159. 168. sz. VII. 29—31. 58., 62. VII. 65. márc. 30. 23. sz. VII. 65. 118.) Annak eldöntése, hogy a jelen esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának a megállapításához megkíván, csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján történhetvén, az ügy érdeméhez tartozik és ennélfogva az eljárásra hivatott bíróság feladata. (Hb. 1914 márc. 3. 1913. 141. VII. 46. 98.) A másnak erdejében elkövetett károsítással okozott erdei kihágás esetében a hatáskör elbírálásánál közömbös az a körülmény, hogy a feljelentésben a kár annak megbecslése alapján vagy pedig egyéb alapon, jelesül az" erdőtörvényt tárgyazó 1879 : XXXI. tc. 100., illetve 102. §-ában foglalt rendelkezés alapján követeltetett; e tekintetben csupán az irányadó, hogy a feljelentésben érvényesített kár az 1879 : XXXI. tc. 69., avagy pedig az idézett törvény 73. §-ában megjelölt értékhatárnak felel-e meg. (Hb. 1913 ápr. 7. 1912. 99. sz. VI. 26. 50.) Erdei kihágássá vagy lopás vétségévé vagy bűntettévé minősítés szempontjából az érvényesített és nem a bizonyítási eljárás során kiderí* tett kárösszeg az irányadó; mihezképest rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az okozott kárt a feljelentő hatvan koronánál nagyobb összegben számította fel. (Hb. 1916 jún. 19., 25. sz. 40. 88.)