Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)
RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CLXXXI tási útra tartozó kihágás tárgyában is a bíróság jár el. (Hb. 1909 márc. 7. 40. 39. 74.; márc. 22. 68/908. TI. 60. 110.) A magasabb hatáskörű hatóságnak összefüggés esetén a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó cselekmények megbírálására is van jogköre. (Hb. 1912 nov. 11. 39. sz. V. xi6. 248.) Rendes bíróság hatáskörének megállapítása összefüggés alapján. (Hb. 1912 febr. 5. 1911. 137. sz. V. 27. 50.) Az összefüggés alapján nem utasítható az eljárás birói útra, ha a járásbíróság a becsületsértés miatti ügyet érdemi okból jogerősen megszüntette és esak a kéménytisztítás elmulasztása miatt a Kbtk. 141. í^'-ába ütköző kihágás vár elbírálásra. (Hb. 1909 jún. 17. 29. II. 106. 202.) Ha az együttes elbírálás alá kerülő cselekmények egyike alapján érvényesített kárigény tekintetében az eljárás bírói útra tartozik, a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó többi kihágás esetében is az ügyek összefüggésénél fogva a rendes bíróságnak kell eljárnia. (Hb. 1911 szejjt. 25.46. sz. IV. 68. 136.) A Bp. 22. §-a szerint a kir. bíróságnak a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekmény tárgyában az ügyek összefüggése alapján keletkezett hatásköre megszűnik az esetben, ha az illetékességét megállapító bűncselekmény tekintetében az eljárást a tárgyalás elrendelése előtt szüntette meg; következéskép közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor, ha e megszüntetés után az elbírálás tárgyaként csak olyan bűncselekmény marad, amelyet a törvény a közigazgatási hatóság hatáskörébe utal. (Hb. 1912 máj. 13. 1911. Hb. 144. sz. V. 73. 153.) A közigazgatási hatáskör megállapítása nem zárja ki az ügynek a tárgyalás eredményéhez képest birói útra áttételét. (Hb. 1909 márc. 23. 1908. 62. //. 60. 110.) Ha a bíróság a bűnvádi eljárást csalás vétségére vonatkozóan jogosult vád hiánya indokából tagadta meg és ez a határozata jogerőre emelkedett, ennek a határozatnak, valamint a vád hiányára fektetett rendelkezésnek a joghatályát a hatásköri kérdés eldöntésében akkor is további megvitatás alá nem vonható alapnak kell elfogadni, ha az említett indok az ügy adataival ellentétben áll. (Hb 1912 nov. 11. 54. sz. V. 19. 258.) A közigazgatási hatóság előtt folyamatban volt kihágási ügyben felmerült tanudíj és költség megállapítása és kiutalványozása akkor is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha az ügy iratai később a bírósághoz lesznek áttéve. (B. M. 1910. 195. sz. h. III. 223. 380.) A büntető ügy jogerős befejezése után előadott oly kérelem, hogy a nyomozás során főszolgabírói kihallgatáskor felszámított, de ki nem fizetett tanudíj megállapíttassék és fizetésére a vádlott köteleztessék, a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1908 nov. 30. 26. II. 25. 47.) Kihágási ítéletben csak olyan kárkövetelést lehet eldönteni, amely