Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

CLXXXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. kihágási cselekményből származik. (K. M. 1910. 22, 657. sz. h. III. 221. 377. ) Az elévülés a helyreállítási és kártérítési kötelezettségnek köz­igazgatási úton kimondását nem zárja ki. (K. M. 1910. 21, 306. sz. h. III. 222. 378. ) Nincsen olyan jogszabály, amely szerint a rendes bíróságok a saját büntető hatáskörükre nézve egyszer szabályosan meghozott határozatuktól az ügyállás változatlansága mellett még a jogerőre emelkedés előtt is akár az eljáró bíró személyében, akár annak jogi felfogásában beállott változás folytán eltérhetnének. (Hb. 1917 nov. 26. 43. sz. 43. 94. ) Állani elleni kihágások. 1879: XL. tc. 34., 36. §. Nem forog fenn az 1879: XI. tc. 36. §-ának az esete, ha nincs kibocsátva oly minisz­teri rendelet, amely valamely zászló, címer stb. használatát stb. abból az okból tiltja, mert az az állam és intézményei iránt ellenséges irányzat jelzésére szolgál. (Hb. 1909 jún. 14. 1908. 66. II. 63. 114. ) A 26, 559/74. és 62, 693/85. sz. BM. rendeletek nem tekinthetők a Kbtk. 26. §-ában említett rendeletnek. (Hb. 1909 jún. 14. 1908. 66. II. 63 114. ) Az 1879: XL. tc. 36. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát oly jelvények nyilvános használata állapítja meg, amelyeknek használatát azért, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéséül szolgálnak, miniszteri rendelet tiltja. (Hb. 1915 dec. hó 6. 64. sz. VIII. 68. 151. ) Nincs oly miniszteri rendelet, amely a szerb Szokol-egyesület jel­vényének nyilvános használatát az említett okból tiltaná, mihezképest ily jelvény viselése nem meríti ki a Kbtk. 36. §-ába ütköző állam elleni ki­hágás fogalmi körét, hanem az 1885. évi 62, 693. sz. B. Ü. rendelettel alko­tott kihágás tényálladéki elemeit tünteti fel és miatta az eljárás közigaz­gatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1915. évi december hó 6-án. Hb. 64. sz. VIII. 68. 151. ) Román nemzetiszínű szalag nyilvános viselése miatt nem a Kbtk. 36. §-a alapján birói útra, hanem a 62, 693/85. sz. BM. rendelet alapján közigazgatási útra tartozik az eljárás. (Hb. 1909 jún. 14. 1908. 66. IX. 63. 114.; máj. 3. 67. II. 75- 76-; jún. 14. 80. II. 63. 116. ) A Kbtk. 34. §-ának 2. pontja meghatározott nemű fegyverek tartá­sának államérdekből megállapított általános tilalmáról szól; ilynemű tila­lom sem forgópisztolyra, sem tó'rbotra nincs; következéskép ily fegyver­nek tartását a fegyverek és lőszerek forgalma tárgyában alkotott törvény­hatósági szabályrendelet szempontjából közigazgatási hatóságnak kell megbírálnia. (Hb. 1912 jan. 22. 1911. 83. sz. V. 5. 9. ) Hatóságok és közcsend elleni kihágások. 1879: XL. tc. 41., 46. §. Ember titán kődobálás a Kbtk. 41. §-ába ütköző és birói hatás-

Next

/
Thumbnails
Contents