Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CLXXVII tozik az eljárás, ha a bíróság az ügyben a tárgyalást kitűzte és azt megnyitván, a terheltnek az általános kérdésekre való kihallgatásával, továbbá az ügyészségi megbízott és sértett fél meghallgatásával meg is kezdette, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is,, ha az ügyet kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismerné is fel. (Hb. 1914 febr. 23. 1913. 168. sz. VIII. 33- 7*0 Ha a rendes bíróság tárgyalás után hatáskörét megállapíthatónak nem találná, szélesebb hatásköréből kifolyóan a különben a közigazgatási hatóság elé tartozó kihágás elbírálására is van hivatva. (Hb. 1913 máj. 5. 37. sz. VI. 57. 113. szept. 22., 19. sz. VI. 90. 193. 1916 jan. 19. 1915. 97. sz. 30. 61.; 25. sz. 40. 88. szept. 25. 22. sz. 45. £3.) Kétség esetében a magasabb hatáskörű hatóság eljárása indokolt, mert ez az érdemi eljárás befejeztével, ha csak a kisebb hatáskör elé tartozó cselekményt állapíthatná meg, ebben is ítélkezni jogosult. iHb. 1915 ápr. 26. 38. VIII. 27. 54.) Amennyiben a becsületsértés miatt folyó eljárásban csak az 1879 : XL. tc. 46. §-ába ütköző kihágást látná megállapíthatónak, a rendes bíróság, az 1896 : XXXIII. tc. 22. §-a értelmében, a kisebb hatáskörű közigazgatási hatóság elé utalt ennek a büntetendő cselekménynek elbírálására is hivatva yan. (Hb. 1915 ápr. 36. 26. sz. VIII. 2$. 52. 1917 szept. 27. 31. sz. 25. 53.) Ha a rendes bíróság tárgyalás után a becsületsértés tényálladékát nem állapítaná meg, szélesebb hatáskörénél fogva a különben közigazgatási útra tartozó hatóság elleni kihágás tárgyában határoz. (Hb. 1911 dec. 18. 67. sz. IV. 100. 202.) Ha a bíróság a bűntett vagy vétség alkotó elemeit kimerítve nem találja, szélesebb hatáskörénél fogva az egyébként közigazgatási hatóság elé utalt bűncselekmény elbírálására is hivatva van. (Hb. 1911 június 12. 49. sz. IV. 51. 104.) Ha a rendes bíróság a tárgyalás befejeztével az ügyet közigazgatási útra tartozónak találná is, azt a Bp. 22. §-a alapján szélesebb hatáskörében elbírálni hivatva van. (Hb. 1911 nov. 20. 48. sz. IV. 97. 192. Hb. 1917 ápr. 16. 4. sz. I. 19.1 Ha a rendes bíróság a tárgyaláson azt állapítja meg, hogy az eltulajdonított fa eladásra vagy felhasználásra még feldolgozva nem volt, szélesebb hatáskörénél fogva a cselekményt erdei kihágásnak is minősítheti és mint olyant is elbírálhatja. (Hb. 1911 okt. 23. 20. sz. IV. 61. 123. 1911 szept. 25. 63. sz. IV. 77. 156.) Hogy a cselekmény a vagyonrongálás összes alkotó elemeit kimeríti-e, az az ügy érdemére tartozik és az ügy érdemében határozó azon hatóság által oldandó meg, amelyhez a cselekmény elbírálását a törvény utasítja. (Hb. 1911 nov. 20. 48. sz. IV. 97. 192.) Térfy : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. X. I